Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP):
839 Ugyancsak itt tennék javaslatot a miniszter úrnak és mindannyiunknak arra - mint vo lt borász teszem ezt , hogy a "borkommandó" kifejezés helyett - hiszen itt nem bort vizsgálunk - a "lőrekommandó" kifejezést próbáljuk átvinni a köztudatba. Hogy mekkora ez a csalás, arra még egyetlenegy adatot hadd mondjak. Három magyarlakta település úg y híresült el az elmúlt időben, mint Bermudaháromszög: ez az a terület, ahol a magyar cukorfelhasználás 20 százaléka fogy el. Ez a szám a tavalyi évben: az összes cukorfelhasználás 360 ezer tonna volt, ebből az következik, hogy ennek a 20 százaléka minteg y 72 ezer tonna/év. Ha elvégezzük a különböző számításokat, akkor kiderül, hogy tulajdonképpen a "100 kilogramm cukorból 51 kilogramm alkohol" képlet alapján igazándiból nagyon rossz erjesztési hatásfokkal dolgoznak ezek az üzemek; itt tehát tulajdonképpen egy megtermelt és értékes anyagnak, a cukornak a teljesen gazdaságtalan felhasználásáról is szó van. A 4. § kapcsán visszahivatkoznék arra, hogy amennyiben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, a hegyközségekkel, a borvidékekkel vagy akár az országgyűlési ké pviselőkkel tudtak volna egyeztetni a törvény előkészítése során, akkor nemcsak Hidas település, hanem nagyon sok település - Villánytól Móron át Nagykőrösig - került volna be a törvénybe. Tehát az előkészítés folyamatát megismételném. Összességében: a mód osítás a Magyar Szocialista Párt képviselői számára nem elfogadhatatlan, de semmiképpen nem elégséges. Őszintén remélem, a miniszter úr is felismeri, hogy a törvény részletes áttekintése nagyon fontos még ebben az évben. Ugyancsak fontos a kormányhatározat is. Azt szeretném kérni a miniszter úrtól, akinek kilencéves politikai pályafutása alapján ismertem meg a véleményét és a gondolkodását, hogy ezt itt a mai napon a mi számunkra ígérje meg. Nem állítom, hogy az én számomra az ön szava szent (Derültség.) , d e mindenképpen hiszek önnek. Végül engedjék meg, hogy volt tanáraim egy most kiadott lexikonából a borhamisításról egy politikai képzettel zárjam mondandómat. Egy 1722ben megjelent porosz rendelet szerint a borhamisító házát "A borhamisító" feliratú táblá val kellett megjelölni. Ám azt kívánom mind a 386 parlamenti képviselőnek, kormányunk tagjainak és minden politikusunknak, hogy politizáljunk úgy, mintha lenne egy olyan törvény, amely alapján kiírhatnánk a házunkra, hogy "Igazsághamisító". Köszönöm a figy elmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! A házbizottsági megállapodás alapján 14 óráig ebédszünetet rendelek el. Utána folytatjuk a munkánkat. (Szünet: 12.5814.05 Elnök: dr. Wekler Ferenc Jegyzők: Ka pronczi Mihály és Németh Zsolt) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés folytatja mai munkáját. Folytatódik a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Szólásra következik Kékkői Zoltán úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. Megadom a szót. KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Úr! A jó vörösborok színanyagban gazdagok, telt ízűek, testesek, s ötét rubin színűek; a fehérborok tüzesek; a túlérett, töppedt szőlőből készült borok pedig különlegesek. Sokszor halljuk ezeket a jelzőket, amikor borkóstolón vagyunk. Magyarországon jelenleg 22 borvidéket tartunk nyilván a szőlőtermesztésről és a borgazdá lkodásról szóló törvény mellékleteként. Hogy ez sok vagy kevés, különböző véleményeket lehet hallani. Az 1924. évi IX. és az 1929. évi X. törvénycikk alapján 17 borvidék volt Magyarországon, a következők szerint: soproni, neszmélyi, budasashegyi, móri, so mlyói,
