Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
781 utalt és más hozzászólók is, hogy nem mondanák ki olyan könnyen, hogy nincs összefüggés, nem értenek egyet azzal, hogy nincs semmiféle összefüggés a bűnüldözés és az ügyészség alkotmányos helye között. Én úgy fogalmazom meg a kérdést, hogy vane egységes politikai felelősség ebben az országban a bűnüldözésért, és azt m ondom, hogy nincs, mert a bűnüldözés tevékenységét a bírói szak előtt a bírósági eljárás előtt két tényező tartja a kezében. Az egyik a rendőrség, amelyik nyomoz, a másik az ügyészség, amely a nyomozás törvényességére felügyel és majd vádat emel. Ezért a t evékenységért egységes felelősség ma nincs, mert a rendőrség tevékenységéért a belügyminiszternek való alárendeltség folytán alkotmányjogilag felelős a belügyminiszter és felelős a kormány, azért a tevékenységért, ami az ügyészségre hárul a bűnüldözésben, politikai értelemben, közjogi, alkotmányjogi értelemben felelősség senkit nem terhel. Hogy lehet számon kérni bármilyen kormányon a bűnüldözés hatékonyságáért való felelősséget, hogy lehet felelőssé tenni bármely kormányt ebben az országban a bűnüldözés ha tékonyságáért, ha egy kormány azt mondhatja, hogy nem vagyok a bűnüldözésre létező eszközök mindegyikének a birtokában? Ez alkotmányjogilag és közjogilag bizony egy nagyon rendezetlen helyzet, egy nagyon rossz helyzet, egy nagyon szerencsétlen helyzet, mer t úgy gondolom, igazán az lehet a kívánatos, az lehet az indokolt, ha van egy tevékenységi forma, amely összetett, akkor azért egy tényezőt terheljen az egységes politikai felelősség. Szabadjon legyen nekem is egy kicsit azzal foglalkozni, hogy mit gondolt ak korábban a pártok ezekről a kérdésekről. (Dr. Hack Péter visszatér az ülésterembe.) Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a nemzeti kerekasztal tárgyaláson valamennyi részt vevő párt egyetértett abban, hogy az ügyészséget kormány alá rendelten kell majd műk ödtetni. (Dr. Hack Péter elhagyja az üléstermet.) (22.30) Amiért 1989ben ez a közös egyetértés mégsem testesült meg tényleges alkotmánymódosításban, és az akkori pártok, az akkori politikai erők, melyek a rendszerváltoztató nagy alkotmánymódosítást végre hajtották, akkor ezt mégsem vezették át az alkotmányon, annak egy oka volt: ezt a kérdést nem tekintették annyira égetően fontosnak, hogy a rendszerváltozás alapvető problémájának tartsák, és úgy gondolták, sőt meg is fogalmazták, hogy mindazokról a kérdés ekről, amelyek a demokratikus jogállam felépítése szempontjából részletkérdések, a szabadon választott parlament döntsön. Márpedig nyilvánvaló, hogy a nemzeti kerekasztaltárgyaláson részt vevő pártok - mivel nem a nép által választott politikai erők volta k - joggal tekinthették azt, hogy nincs legitimációjuk minden kérdés részletes rendezésére. Ez ennek a magyarázata. De azért egy dologra odafigyeltek, amire én már emlékeztettem a vita egy korábbi szakában. Tessék megnézni a közjogi méltóságok megválasztá sára vonatkozó alkotmányos szabályokat! A köztársasági elnök: az összes országgyűlési képviselő kétharmada. Alkotmánybíróság tagjai: kétharmad. Legfelsőbb Bíróság elnöke: kétharmad. Állampolgári jogok országgyűlési biztosai: kétharmad. Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei: kétharmad. Két közjogi méltóság van, aki nem kétharmad. Az egyik a miniszterelnök: az összes országgyűlési képviselők többsége. Miért? Mert a kormány az egyszerű parlamenti többség bizalmára építve kormányoz. A másik a legfőbb ügyész, az is egyszerű többség. Az is egyszerű abszolút többség. Vagyis a kerekasztal résztvevői már akkor jelezni akarták azt, és jelezték, hogy mi az alkotmányjogi nézetük az ügyészség helyzetéről akkor, amikor a legfőbb ügyész megválasztásához szükséges többséget ebben a számban és ebben a mértékben határozták meg. Mint utaltam arra, mind a hat párt egyetértett... Hat párt? Elnézést, akkor még több párt vett részt a kerekasztaltárgyaláson, és olyan szervezetek is részt vettek, amelyek nem párt formát öltöttek. Te hát valamennyi, a kerekasztaltárgyaláson részt vevő párt egyetértett az ügyészség kormány alá rendelésében. Helyesen emlékeztetett erre az imént Hack Péter, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége is ezen az állásponton volt, és ez így volt 19919293ban, eg észen addig, amíg az első
