Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
782 szabadon választott kormány elő nem terjesztette azt az alkotmánymódosítást, ami most is előttünk van, mert ez a törvényjavaslat, ez a kérdés nem most merül föl először, hanem fölmerült már 199293ban. Akkor megváltozott az SZDSZ álláspontja. Tehát addig, ameddig nem kellett szavazni erről a kérdésről, nem kellett ténylegesen végrehajtani azt, amit a programban az SZDSZ szerepeltetett, addig ő is a kormány alá rendelést támogatta. Amikor ezt végre kellett hajtani, és nem az SZDSZ volt kormányon, akkor más álláspontra helyezkedett. (Bauer Tamás, a fejét ingatva: Nem, nem.) Arról már megint sokan beszéltek, és nem kívánok kitérni rá , hogy ennek a javaslatnak mi az előtörténete. Azok a pártok, amelyek ma ellenzik, néhány hónappal a választások előtt támogatták. (Dr. Hack Péter visszatér a terembe.) Tisztelt Országgyűlés! Csak el kellene azon gondolkodni, hogy hogyan lehet az, hogy mindenki egyetértett ezzel a megoldással ebben az országban, aki alkotmányjoggal és politikával foglalko zott, és mégis időről időre megtörténik a politikai erők színe változása. Szerencsés dologe az, hogy olyan alkotmányjogi megoldásokat, melyeket jónak tartanak, és amelyeket adott időszakban mindenki jónak tartott, mindenki támogatott, helyénvalónak, megol dandónak és követendőnek tartott, aktuálpolitikai megfontolásokból feladjuk? Úgy fogalmazott Wiener György képviselő úr, hogy minimális esélye van a javaslat elfogadásának. Nem tudom, honnan ez az optimizmus. Számolni én is tudok. Ha az SZDSZ és az MSZP ezt a törvényjavaslatot nem támogatja, akkor megakadályozza. (Dr. Hende Csaba: Semmi esély sincs!) Nincs erre akkor minimális esély sem, ha megakadályozza azt, hogy megoldjuk azt, amiben a korábbi időszakokban valamennyien egyetértettünk. Erre csak egyet lehet mondani: nagyon sajnálom, hogy ilyen kérdések végül is az aktuálpolitikai megfontolások áldozatává válnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Wiener György k épviselő úr kért kétperces hozzászólásra lehetőséget. Öné a szó, képviselő úr. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nagyon röviden reagálnék Salamon László véleményére. Első pontként: a minimális esély egy understatement volt, ahogy az angol mondja. Nem azt akartam mondani, hogy az esélye nulla. A második megjegyzésem az lenne, hogy körülbelül annyira felelős a legfőbb ügyész politikailag, ahogy egy miniszter felelős a parlamentnek, hiszen 199094 között volt olyan miniszt er, akit a saját pártja is nyolc alkalommal leszavazott, és ez a státuszán semmiféle változtatást nem jelentett. A harmadik megjegyzésem arra vonatkozna, hogy a Magyar Szocialista Párt nem döntött 1998ban az ügyészség kormány alá rendeléséről, sem a párt testületei, sem a frakció nem foglalt állást ebben a kérdésben. A párt mindvégig - az 1994es programja jelezte is, miként erre az előbb már utaltam - a parlamentnek alárendelt, még pontosabban a törvényeknek alárendelt ügyészség mellett foglalt állást. Il yen értelemben a Szocialista Párt álláspontját a magam részéről nem aktuálpolitikainak, hanem elvi jellegűnek tekintem, még akkor is, ha az a bizonyos igazságügyi minisztériumi tervezet elkészült. Hiszen ez sem a kormányülés elé, sem a parlament elé nem ke rült. Végezetül megjegyezném: ha az Ellenzéki Kerekasztal pártjai olyan egyértelműen azt az álláspontot foglalták el, hogy az ügyészséget a kormány alá kell rendelni, akkor a közreműködésükkel hogyan jöhetett létre egy olyan törvény, az 1989. évi XXXIII. t örvény, amely mind az egyesületek, mind a pártok esetében igen jelentős jogosítványokat biztosított az ügyészségnek? Hiszen kizárt, hogy egy kormány alá rendelt ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakoroljon a pártok felett, illetve egyesületek felett, és keresetet indíthasson a pártok ellenében. Meg kell jegyeznem, hogy a kerekasztaltárgyalásokon lezajlottakat személy szerint nem ismerem,
