Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
768 szervezetek, sőt politikai pártok fölött is törvényességi felügyeleti jogot biztosít az ügyészségnek. Számunkra elképzelhetetlen - hozzáteszem egyébként, Európában is ismeretlen , hogy k ormány alá rendelt ügyészi szervezet gyakoroljon törvényességi felügyeletet politikai pártok felett, vagy a kormánytól független társadalmi szervezetek felett. Ezért elmondtuk, szükséges lenne az, hogy a tervezetben is szereplő ügyészi tanács intézménye sp eciális jogokat kapjon ebben a körben. Ennek a tanácsnak az összetétele pedig semmilyen tekintetben sem függhet a kormánytól. A második elem, amire felhívtuk a figyelmet, hogy elfogadhatatlan a törvénysértő utasításnak való engedelmességi kötelezettség. A javaslat hibás módon a rendőrségi törvényből, illetőleg a szolgálati törvényekből veszi át azt a konstrukciót, miszerint tekintettel arra, hogy nem várható el, hogy ilyen szigorúan hierarchizált szervezetben vita folyjon arról, törvényese az utasítás, vag y nem törvényes az utasítás, ezek a törvények felállítanak egy törvényi vélelmet, hogy az utasítást adó mindig törvényes utasítást ad, legfeljebb majd utólag kiderül, hogy nem volt az, akkor próbáljuk korrigálni. A mindenkori miniszter és a legfőbb ügyész vonatkozásában viszont ez a vélelem meggyőződésünk szerint nem állítható fel. A mindenkori miniszter és a legfőbb ügyész - egyébként a törvényességre felügyelő legfőbb ügyész vonatkozásában az a vélelem lenne helyes, hogy kettőjük közül a legfőbb ügyész t udja azt, törvényese az utasítás, vagy sem. Harmadsorban említettük azt, miszerint régóta képviselt álláspontunknak megfelelően elképzelhetetlen, hogy a kormány alá rendelt rendőrség tevékenységét a kormány alá rendelt ügyészség felügyelje. Ez a felügyele t megszüntetését jelentené, s korábban is elmondtuk: csak akkor tudjuk elképzelni az ügyészség kormány alá rendelését, ha a rendőrség tevékenysége feletti felügyeletet kormánytól független szervezet látja el. Erre annak idején, '93ban még többféle lehetős ég nyitva volt: akár a vizsgálóbíró, akár a nyomozási bíró intézménye. 1998ban az új büntetőeljárási törvényben megjelent a nyomozási bíró intézménye, és a nyomozási bíró intézményének megteremtése nem az elfogadott formában, hanem bővített hatáskörrel me gfelelő garancia lenne. Az őszi vita óta eltelt időben azonban történt néhány olyan lépés, amely az SZDSZt az őszi, még feltételes támogató magatartásától is visszább léptette; így sor került az Országgyűlés által elfogadott törvények hatálybalépésének ön kényes és az Igazságszolgáltatási Tanács által sem támogatott visszavonására. Amit ősszel mondtunk, hogy 2000. január 1jei hatálybalépéssel tudnánk elfogadhatónak tartani az általam említett harmadik fenntartás vonatkozásában a törvé nyt - nevezetesen, hogy a nyomozási bíró 2000. január 1jétől már bizonyos felügyeleti jogokat gyakorol , ebben a tekintetben nem bízhatunk a kormányban, hogy elfogadott törvényt nem fog hatályon kívül helyezni. Most megszavaznánk az ügyészség kormány alá rendelését, majd ősszel hatályon kívül helyezné a kormány a '98ban elfogadott büntetőeljárási törvénynek azokat az elemeit, amelyek a nyomozási bíró jogkörét megállapítják. Így végső soron olyan eredmény születne, amihez nem járulnánk hozzá. Nem bízhatun k a kormányban abban a tekintetben sem, hogy olyan időben kérne szavazást ebben a kérdésben, amikor még nem született meg a kormány előterjesztése az ítélőtáblák alkotmányos felállítási kötelezettsége tekintetében, tehát a bíróságok megerősítésének ezen a frontján nem történnek lépések. Ráadásul közben történik olyan lépés a most beterjesztett szabálysértési törvény kapcsán, amely kifejezetten gyengíti a bíróságokat, hiszen olyan ügyeket ró a büntetőügyekben eljáró bíróságokra, amely ügyek pluszterhet jelen tenek az amúgy is leterhelt bíróknak. Az államtitkár úr csodálkozva néz rám, de a délelőtti szabálysértési vitában ezt többen említették, hogy a szabálysértési törvény 40 plusz bírót és 40 plusz hivatalnoki státuszt eredményez. Márpedig elképzelhetetlen, h ogy ezeket az ügyeket megyénként két bíró és két hivatali alkalmazott el tudja látni. (Dr. Hende Csaba közbeszól.)
