Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
763 Nyilvánvalóan - gondolom - kapunk majd ebben az irányban is valamilyen kapcsolódó módosító javaslatot, amit meg fogunk tudni vizsgálni, hogy a törvényi szabályozás olyan legyen, hogy ilyen, hogy így mondjam: határmenti és a szemléletünkből és a vizsgálódási körünkből talán kieső, margóra eső eseteket se hagyjon rendezetlenül. Ezt nyilvánvalóan meg kell majd vizsgálni, és a bizottságnak akkor kell majd ezzel véleményü nk szerint alaposabban és részletesebben foglalkoznia, amikor a kapcsolódó módosító javaslatokat elbírálja. Egyébként Tímár képviselő úr módosító indítványait bár nem támogattuk a bizottságban és az alkotmányügyi bizottság sem támogatta, de már akkor is ki emeltünk - amire a képviselő úr most külön is hivatkozott - két elemet: a soronkívüliség eleme az egyik, a másik pedig az illetékmentesség teljes körű biztosításának eleme. Két olyan elem, ami nagyon fontos, nagyon lényeges elem, és amit a bizottságban is támogattunk mint elemet. Egyébként itt, a parlamentben az általános vitában is elhangzott több párt részéről e kérdésfelvetések jogosságának elismerése és támogatása. Most már előttünk van Kiszely Katalin képviselőtársunk jegyzésében mind a két olyan indít vány, ami már nem a felülvizsgálatperújítás antinómiájába illeszkedve próbálja ezt a kérdést kezelni, hanem az eredeti törvényjavaslathoz önállóan kapcsolódó kapcsolódó módosító indítvány. Esetleges szövegcizellációba tényleg nem bocsátkozom bele, mert úg y gondolom, hogy ez kifejezetten bizottsági feladat. Egyetlenegy dologra legyen szabad rámutatnom az illetékmentességnél. Úgy szól a kapcsolódó módosító javaslat, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §ának (1) bekezdése az alábbi n) pon ttal egészül ki. Az n) pont: illetékmentes polgári ügyekben a jelen törvény alapján lefolytatott teljes eljárás... Itt a szöveg, a "jelen törvényben", az illetéktörvényre utal, tehát ki kell majd ezt javítani; ez itt azért több mint stilaritás, bár a tarta lom véleményem szerint persze így is egyértelmű, hogy az alkotmányjogi panasz kapcsán lefolytatott eljárásokról van szó. Még egy módosító javaslatról szeretnék említést tenni, de ez már nem Tímár képviselő úr és nem Kiszely Katalin képviselő asszony nevéhe z, hanem Wiener György képviselő úr nevéhez kötődik. (21.00) Ez a módosító javaslat pedig arra irányult, hogy a képviselő úr az államigazgatási eljárás esetében a hivatalbóliság elemét kívánja a javaslatba bevinni. Mert hiszen, mint tudjuk, a törvényjavasl at generálisan azt a megoldást követi, hogy az Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmányjogi panasz alaposságát - most hadd mondjam így, egyszerűen , elrendeli annak a konkrét ügyben történő visszaható hatályú mellőzését, mármint az alkotmánysértő norma visszahatályú mellőzését, és ezután a félnek a Legfelsőbb Bíróságtól kell kérnie egy eljárásban azt, hogy jelölje meg pontosan a követendő eljárás menetét, és e megjelölés alapján kell külön kérelemre például perújítási kérelemmel élni, vagy más eljárási j ogszabálysértés esetén valamilyen eljárási cselekményt megismételni, és ilyen értelemben egy újabb eljárási menetet, de mindenképpen kérelemre újra lefolytatni. Ez, mint ahogy Wiener képviselő úr módosító indítványának indoklásából kitűnik, ez a bonyolult eljárás - mert ez kétségtelenül az - a polgári perrendtartás logikájába illeszkedik és elfogadható, hiszen a polgári eljárásban a kérelemre való..., a kérelem szerepe meghatározó - elnézést, hogy most itt nem találtam meg a tökéletes kifejezést , tehát az officialitás elve nem alkalmazható polgári eljárásban. Ezzel szemben az államigazgatási eljárásban az officialitás elve valóban egy meghatározóan lényeges elv, legalább egyenjogú a kérelem elvével - legalább egyenjogú. Így a képviselő úrnak az az egyszerű sítő javaslata, hogy az Alkotmánybíróság határozata esetén ne kelljen ezeket a külön kérelmeket előterjeszteni, hanem az Alkotmánybíróság egyszerűen küldjön meg egy kérelmet az érintett államigazgatási szervnek és az járjon el hivatalból, ezt úgy ítéltük m eg, fideszes képviselők a bizottságban is, hogy alapgondolatában helyes, és ezért meg is kapta az alkotmányügyi bizottságban
