Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOCZKA CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
641 Az utóbb említett kormányhatározat már eljutott arra a szintre, hogy pontosan kitért a szabálysértési jog szabályozásának koncepciójára, pontosan rögzítette a szükséges intézkedéseket, és 13 pontban meghatározta az alapvető szempontokat, aminek alapján a szabálysértési törvény tervezetét el kell készíteni, és az 1997. évi költségvetésben tervezni rendelte az ehhez szükséges f orrásokat, ennek biztosítását határozta el. Sajnálatos módon azonban rejtélyes okok miatt nem került sor ennek a szabálysértési kódexnek, ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására, és ez a mulasztás, ez a jogellenes állapot odáig fajult, hogy az Alkotmányb íróság volt kénytelen foglalkozni ezzel a visszás helyzettel, ezzel az alkotmányos visszássággal. A kodifikáció számára a végső lökést az előttem szólók által többször említett 1997. decemberi 63/1997. alkotmánybírósági határozat adta meg. Hogy mennyire sú lyos volt az Alkotmánybíróság megítélése, és mennyire komoly volt az akkori kormány mulasztása, arra csak egy mondatot szeretnék idézni ebből az alkotmánybírósági határozatból, amely így szól: "Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szabálysértési jog r eformja nélkül a magyar jogrendszer nem felel meg a jogállamiság követelményének." Ilyen előzmények után, tisztelt Ház, nyilvánvaló, hogy az új kormány alapvető feladatának tekintette, hogy ezt a visszás helyzetet megszüntesse, gyors, hatékony lépéseket te tt, és ez most az előttünk fekvő törvényjavaslatban testesül meg. Szeretném kiemelni néhány lényeges változását ennek a tervezetnek az 1968. évi szabálysértési törvényhez képest. Szerencsére az új törvényjavaslat befejez egy szokatlan és a magyar jogrendsz erhez nem illő hagyományt, amikor az intézkedések köréből törli a szabálysértési határozat nyilvános közzétételét. Úgy gondolom, hogy az a nyilvános megszégyenítés, a kollektíva előtti szabálysértési határozat felolvasása, a vállalati hirdetőtáblákra való kihelyezése olyan torz, zsákutcás megoldás volt, ami esetében kiemelésre méltó, hogy ezzel véget ér. Új intézkedéssel számol a törvényjavaslat a járművezetéstől való eltiltással, ami régi igény már, és valóban egy határozottabb, ha úgy tetszik, szigorúbb s zabálysértési elbírálás, szankcionálás irányába mutat. Visszahozza a javaslat az elzárást - de nem önálló büntetésként, hanem vagylagos büntetésként, pénzbüntetés mellett - két darab szabálysértés esetén: a rendzavarás és a veszélyes fenyegetés esetén. Ha a tisztelt képviselőtársaim megnézték ennek a két szabálysértési törvényi tényállásnak a tartalmi részét, akkor, úgy gondolom, egyetértünk abban, hogy indokolt ennek a szigorú szankcionálása. A helyszíni bírságolás szabályozásának megváltoztatása egy újabb újdonság a törvényjavaslatban. (10.40) Az esetleges félreértések, netalán korrupció veszélyét zárja ki a javaslat akkor, amikor előírja, hogy csak befizetési utalványon, készpénzhasználat nélkül lehet a helyszíni bírság összegét megfizetni, tehát nem kerü l sor pénzkezelésre a szabálysértési hatóságok eljáró személyei részéről. Ugyanakkor megemeli a helyszíni bírság mértékét tízezer forintra, ez nyilván az időközi inflációs hatásokkal is magyarázható, de nyilván a visszatartó erőt is növeli. A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja az alábbi célok megvalósulását látja a benyújtott törvényjavaslatban. Véleményünk szerint a törvényjavaslat a hatékonyabb, gyorsabb és alaposabb szabálysértési eljárások érdekében született, és ennek jogi feltételeit teremt i meg. Üdvözöljük, hogy a bírósági felülvizsgálat lehetőségének teljes körű biztosítására helyezkedett a törvényjavaslat, és ezáltal végre több év után megfelelünk mind a nemzetközi közvélemény - nemzetközi jogszabályok, megállapodások , mind az Alkotmány bíróság elvárásainak. Nagyon fontos, hogy a törvényjavaslat a közrend, a közbiztonság kisebb súlyú megzavarásának megfelelő súlyú szankcionálását biztosítja, és a társadalmi együttélés kialakult rendjét is védi ezáltal. Fontos garanciális szabály a bíróság hoz fordulás jogának biztosítása mellett, hogy a bizonyítás elveit és eszköztárait részletesen és pontosan szabályozza a törvényjavaslat. Fontos garanciális elem továbbá, hogy csak törvény állapíthat meg elzárással is sújtható szabálysértést.
