Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
642 Tisztelt Képv iselőtársaim! Tisztelt Ház! Úgy érzem, ilyen körülmények között a törvényjavaslat támogatásra érdemes és méltó, egy alapos, kiérlelt szakmai előkészítés után egy megfelelő, korrekt szabályozás került a Ház asztalára. Talán kis túlzással úgy zárhatnám a hoz zászólásomat, hogy megteremtődik annak a lehetősége az új szabálysértési kódex elfogadásával, hogy a jogállamiság fontos sarokköve kerül beillesztésre a magyar jogrendszerbe, hiszen ahogy a bevezetőben mondtam, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint addig nem beszélhetünk teljeskörűen a jogállamiságról Magyarországon, amíg ez a felülvizsgálat nem történik meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Vastagh Pál úrnak, az MSZP képviselőcsoportja nev ében felszólalni kívánó képviselőnek, az ülés vezetését pedig átadom Szili alelnök asszonynak. Köszönöm a segítségüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. VASTAGH PÁL , az MSZP ké pviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr és elnök asszony. Valóban egy hosszú törvényhozási folyamat végére kíván pontot tenni az Országgyűlés az új szabálysértési kódex vitájának lezárásával és a törvé nyjavaslat elfogadásával. Tulajdonképpen 1990 óta folyamatosan foglalkoztatta a joggyakorlatot - az államigazgatást és a jogelméletet egyaránt - a szabálysértések újraszabályozásának és az eljárás újraszabályozásának az igénye. Reflektorfénybe került az üg y akkor, amikor 1992ben Magyarország fenntartást tett az Emberi Jogok Európai Egyezménye megerősítése kapcsán, és ez a fenntartás egyben arra is rávilágított, hogy bizony sokféle elképzelés, sokféle irány jelentkezett a szabályozási igény megfogalmazásába n, és ezek gyakran igen eltérőek voltak. Talán nem árt visszaidézni - és ez kicsit a szabályozás komplexitását is alátámasztja , hogy volt olyan nézet, amely szerint Magyarországnak az az igénye, hogy ilyen tartalmú fenntartást tegyen, mégpedig azt, hogy szabálysértési ügyben nem lehet bírósághoz fordulni jogorvoslatért, ilyen fenntartás nem is tehető, mert ez az egyezményben foglalt jogok olyan súlyos korlátozását jelenti, hogy kétséges, hogy vajon ezt a fenntartást elfogadják. Ez most már nyilván idő utá ni vita, az Európa Tanács ezt a fenntartást elfogadta, de ez egyben utal a probléma mélységére is. Volt olyan vélemény is, amely magát a fenntartás felfogását és tartalmát kritizálta, mégpedig rendkívül alaposan. Szabó András alkotmánybíró úr ezzel kapcsol atos véleményét kell felidéznem, miszerint a magyar fenntartás 1992ben téves volt, mert csupán a közigazgatási határozat bírói jogorvoslatának lehetőségére koncentrált - ez van egyébként a fenntartás szövegében , és nem arra, hogy miután a szabálysértés fogalma alá tartozó cselekmények jelentős része kriminális jellegű, ezért ezekben az esetekben a közvetlen bírói út igénybevételét kell biztosítani. Mindezekből tehát a követelmény a szabályozás számára eléggé világosan megrajzolható: biztosítani a jogorvo slat lehetőségét bírói úton a más közigazgatási hatóság által hozott határozat felett, illetőleg biztosítani a közvetlen bírói út lehetőségét. Az előbbiekben hallottunk a törvényjavaslat előkészítésének előzményeiről. Valóban több kormányhatározat születet t, amelyeket itt most részletesen is felsoroltak, és valóban az Alkotmánybíróság 1997es döntése újból reflektorfénybe helyezte ezt a kérdést. Lényegében 1997re, a megelőző kormány időszakában - még pontosabban 1997 novemberére - a törvényjavaslat előkész ítése megtörtént. Kétségtelen, hogy egy hosszadalmas eljárás keretében, egy széles kodifikációs bizottság közreműködésével folyt a törvényjavaslat előkészítése, és a kormány is - ahogy ez már említésre került - többször foglalkozott ezzel a kérdéssel. Nyil ván '97 novemberében már nem volt arra lehetőség, hogy az előző kormány ezt az elkészült törvényjavaslatot a közelgő választások miatt a Háznak elküldje, beküldje, de a javaslat elkészült, és tárgyalható állapotban volt.
