Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
638 Ez lassabban, bonyolultabban és drág ábban fog történni. Ez pedig nem lehet cél, ezt nem követeli tőlünk sem az európai egyezmény, sem az Alkotmánybíróság. Ezért a megítélésünk szerint - több egyéb kifogás mellett - a kormánynak felül kell vizsgálnia, hogy a feltételrendszereket biztosítsa, é s megítélésünk szerint ezt már most, e törvény vitájánál el kell dönteni, hiszen a költségvetésimaradványalkuban erre lehetetlen lesz vállalkozni. Ugyanakkor szeretném még azt is elmondani, hogy az alkotmányügyi bizottságban azok a tisztázatlanságok, a pr ofiltisztázatlanságok, amelyekről korábban az önkormányzati bizottság kisebbségi előadójának szavaiban szó volt, felvetődtek, ezek is vezettek arra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy az ellenzéki képviselők nem támogatt ák a javaslat általános vitára bocsátását. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az emberi jogi bizottság álláspontját Hargitai János ismerteti. Megadom a szót. DR. HARGITAI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi biz ottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a február 24ei ülésen tárgyalta a szabálysértési törvény tervezetét. A bizottság először azt a kérdést vizsgálta, hogy mi indokolja és mi indokolja éppen most a szabálysértési törvény megalkotását, illetve újrafogalmazását. Nyilvánvalóan a bizottság ülésén is szóba került az a nemzetközi kötelezettség, amellyel az ország szembe találja magát; az előbb Hack Péter képviselő úr is hivatkozott erre. Magyarország '92ben csak fenntartással tudta ratifikálni az emberi jogi egyezményt, mert akkor a szabálysértési ügyekben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát nem tudtuk volna biztosítani. Ugyancsak elemeztük az Alkotmánybíróság döntését. A '97es decemberi alkotmánybírósági döntés is kötelezi a jogalkotót a szabálysértési törvény újrafogalmazására. De legalább ilyen fontos vagy talán még fontosabb az a törvényalkotói cél, amelyet azzal nyilvánít ki, hogy az egész szabálysértési eljárást célszerű és kell hatékonyabbá tenni. A vizsgálódásunk gyakorlatilag arra irányult, hogy e törvény elfogadásával vajon a szabálysértési eljárás az eddigieknél hatékonyabb lesze. Kétféle álláspont körvonalazódott, mint általában mindig az emberi jo gi bizottság ülésén. Az ellenzéki képviselőtársaink hangot adtak azon véleményüknek, hogy nem tartják szerencsésnek, hogy erős büntetőjogias szabályozás felé tolta el az előkészítő a törvénytervezetet. Kritikaként fogalmazták meg azt, hogy nehéz úgy megíté lni egy törvénynek az általános vitára való alkalmasságát, hogy a törvényhez szervesen tartozó kormányrendelet különös részi tényállási elemeinek sokaságát nem látja a bizottság. Az ellenzéki képviselők elmondták azt, hogy a bíróság helyzetét reménytelenne k gondolják, arra célozva, hogy nagyon sok ügy fog a bíróságokra zúdulni. És mint mindig az emberi jogi bizottsági üléseken, újra megfogalmazódott az ellenzéki képviselők részéről az, hogy a büntetések szigorítása, amely nyomon követhető a törvényalkotásba n, nem fog eredményre vezetni. Ezzel szemben kormánypárti képviselők a törvényt épp amiatt dicsérték, hogy a szabálysértési eljárás ilyen büntetőjogias jelleget vesz fel, mert ezzel kiszámítható és áttekinthető lesz az eljárás. Fontosnak véljük azt, hogy p éldául a bizonyítás elveit vagy a személyek ellen irányuló kényszerintézkedések alkalmazási feltételeit törvény rögzíti, hogy az ártatlanság vélelmét a büntetőeljárásból átemeljük a szabálysértési eljárásba is. Jónak tartottuk azt, hogy a szankciórendszer átalakítása mellett szélesedik a jogorvoslati lehetőségek köre, és még tovább sorolhatnám azokat az értékeket, amelyeket megfogalmaztunk a törvény mellett a bizottsági ülésen. Örömét fejezte ki a bizottság azért, mert az adatvédelmi biztossal egyeztetés tö rtént. A bizottság részletesen foglalkozott az elzárással, a szabálysértési őrizettel és a külföldiekre vonatkozó szabályok rendszerével, és az emberi jogok védelme nézőpontjából ezt a szabályozást kielégítőnek találta.
