Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
637 Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság 16 igen, 8 ellenszavazat me llett és 1 tartózkodással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, megfogalmazva bizonyos részmegoldásokkal összefüggésben a fenntartásait. Az egésznek a logikája helyes, a szerkesztési elvei zártak, következésképpen általános vitára alka lmas. Szinte egyhangúlag fogalmazódott meg azonban az az igény, amely magyarázatot vár arra, hogy miért az önkormányzati bizottság tárgyalta első helyen kijelölt bizottságként, és miért nem az alkotmány- és igazságügyi bizottság. A fentiekre figyelemmel a törvényjavaslat álláspontunk szerint többségi döntéssel általános vitára alkalmas. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Hack Péter úrnak. DR. HACK PÉTER , az alkotmány- és i gazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az alkotmányügyi bizottságban viszonylag hosszabb vita folyt a törvényjavaslatról, hiszen ez egy rendkívü l nagy horderejű törvény. A jelenlegi statisztikák szerint évente több mint 400 ezer szabálysértést követnek el. Ezen szabálysértések döntő része nem igazán súlyos, úgynevezett kriminális cselekmény, hanem apróbb közigazgatási normasértés. Ilyen módon a po lgárok jelentős hányada kerül élete során egyszerkétszer kapcsolatba a szabálysértési hatósággal, illetőleg magával a szabálysértési eljárással. Magyarország csatlakozása az Európai Emberi Jogi Egyezményhez azzal a követelménnyel járt, hogy azokban az ese tekben, amikor a polgároknak büntetőjogi vagy büntetőjogias jellegű szankciót kell elszenvedni, meg kell teremteni a bírói kontrollt. Ezért olyan jogrendet kell létrehozni, ahol a bíróságokon nyilvános, közvetlen, szóbeli és pártatlan eljárásban van része, ráadásul gyors eljárásban azoknak, akikkel szemben szankciót alkalmaznak. A Magyar Köztársaság annak idején fenntartási nyilatkozatot tett az emberi jogi egyezménynek ehhez a passzusához, de nyilván ez a fenntartási nyilatkozat nem tartható tovább. Ezért az SZDSZ és az ellenzéki pártok is az alkotmányügyi bizottságban értelemszerűen támogatták azt, hogy megteremtődjön a bírói út lehetősége. Kötelezően írja ezt elő az Alkotmánybíróság döntése is. Ugyanakkor a bizottsági vitában kiderült, hogy az előterjeszt ő - hogy úgy mondjam - nagyon nagy vonalakban szabja meg azokat a feltételeket, amelyek között a bírói utat megteremti. Az előterjesztésben miniszter úr is utalt arra, hogy majd a 2000es költségvetésben kell megteremteni a bírói út alapjait. A jelenlegi t ervezet 40 bíró és 40 bírósági alkalmazott létszámemelést ír elő, ami első ránézésre úgy tűnik, hogy megyénként 2 bíró és 2 bírósági alkalmazott. De úgymond megnyugtattak a kormány képviselői, hogy ez nem okoz problémát, hiszen ez az előterjesztés nem azt jelenti, hogy ennyien fognak szabálysértésekkel foglalkozni, hanem azt jelenti, hogy a már meglévő bírók is fognak szabálysértésekkel foglalkozni, plusz még 40 státuszt kap majd a bíróság országosan. Tisztelt Ház! Előre látható, hogy ilyen módon a 2000 már ciusi bevezetése ennek a törvénynek zavarokat fog okozni a szabálysértések elbírálásában is, és zavarokat fog okozni a bíróságok egyéb tevékenységében is, hiszen mindeddig az előterjesztés tekintetében úgy tűnt, hogy a Házban konszenzus van abban a kérdésb en, hogy a bíróságok túlterheltek. Értelemszerűen, ha nem ez a 40 plusz bírói státusz fogja ellátni a szabálysértések összességét, ez csak azt jelentheti, hogy a jelen pillanatban büntetőügyekkel és az ebben a kódexben foglaltaknál súlyosabb normasértésekk el szemben fellépő bírákat kell majd terhelni szabálysértések elbírálásával is. Ez szerintünk az állam hatékony fellépését rontja. Ilyen értelemben a bizottsági ülésen is felvetődött, hogy ez az előterjesztés talán az előterjesztést készítők szándéka ellen ére is egyfajta fricska lesz az európai emberi jogi követelményeknek, mert az európai emberi jogi követelmények teljesítése után rosszabb körülmények közé kerülhet a szabálysértések elbírálása, mint előtte volt. (10.20)
