Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
603 pontjába kell besorolni, és e tekintetben a szóban forgó követelések egyenrangúnak minősülnek. A hivatkozott jogszabály, tehát az ominózus 57. § (1) bekezdés d) pontja rögzíti, h ogy a kötvényen alapuló követelések kivételével magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelését, így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követeléseket, a szakmában szokásos váltószavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét érti ide. Tisztelt képviselőtársaimban joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mi a probléma ezzel a beterjesztett törvényjavaslattal. Utalnék rá még egyszer: a hiányosságában látjuk a problémát, abban, hogy a hi telintézeti törvény 183. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az Országos Betétbiztosítási Alap képviselője az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében hitelezőként vesznek részt, jogosult ak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket. Itt nevezetten az a probléma fedezhető fel, hogy amennyiben az Országos Betétbiztosítási Alap helyt áll az 1 millió forint alatti követelésekért, akkor belép a hitelezők rangsorába, így a csődt örvény 57. §ának d) pontja vonatkozásában helyet cserél az 1 millió forint alatti hitelező, tehát a kisbetétes, s az Országos Betétbiztosítási Alap. Egy garanciális intézmény, a Betétbiztosítási Alap végcélját abban látjuk, hogy helyt álljon, nem pedig ab ban, hogy úgymond hitelezőként szerepeljen az eljárás további szakaszában. Azon képviselőtársaim részére, akik pénzintézeti joggal vagy pénzintézeti ügyletekkel nem foglakoznak, érzékeltetném azt a problémát, hogy ezzel a lépéssel egy állami garanciális in tézmény hitelezőként lép be, tönkreteszi tulajdonképpen a felszámolás további menetét. Tehát most már azokért a betétesekért emelünk szót, akik 1 millió forint feletti betéttel rendelkeznek az adott pénzintézetnél. Tudjuk, hogy egy temetésre, egy családi e seményre félretett 100200 ezer forintot, a pénzintézettel szemben 1 millió forintig támasztott követelményt ez a jogszabálymódosítás tulajdonképpen orvosolni fogja. De azokat a kis- és középvállalkozókat, akik a banknál helyezték el a betéteiket, ez a tö rvénymódosítás bizony nem fogja pozitív helyzetbe hozni. Számos olyan betételhelyező, egyéni kis- és középvállalkozó van a Realbanknál, akik joggal számíthatnának ezen követeléseikre. Az 57. § (1) bekezdés d) pontjába belépő OBA tulajdonképpen nemcsak az o minózus d) ponton belüli további egyenrangú követelések kifizetési esélyét rontja le, hanem a hivatkozott jogszabályhely e), f) és g) pontjában szereplő további követelések kifizetésének esélyét is lecsökkenti. Így elsődlegesen a társadalombiztosítási tart ozásokat, az adókat, az adók módjára behajtható más köztartozásokat, a víz- és csatornadíjakat, továbbá a törvény úgy fogalmaz: egyéb követeléseket, illetve - a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül - a késedelmi kamatot és pótlékot, továbbá a pótl ék és bírság jellegű tartozásokat is ellehetetleníti a kifizetés tekintetében. Tehát az Országos Betétbiztosítási Alap a társadalombiztosítási alapokkal szemben pótlólagos többletjogosítványt kap. Úgy érezzük, az adott helyzetben talán szerencsésebb lett v olna egyenrangú pozícióba juttatni a betétbiztosítás alapját mint garanciális alapot, illetve a társadalombiztosítási alapokat. Mindezek mellett, tisztelt képviselőtársaim, a Magyar Igazság és Élet Pártja részéről örülünk azoknak a gyors kezdeményezéseknek , amelyeket az említett képviselők megfogalmaztak, s az Országgyűlés részére beterjesztettek. Azt a szándékot is méltányoljuk, amellyel a kormány ilyen gyorsan lehetővé tette, hogy az Országgyűlés tárgyalhassa a javaslatot. Egy gondolat erejéig ugyanakkor szabadjon szót ejtenem arról is, hogy a Realbank lízingcégei esetében a Reallízing 2000es kötvények és más egyéb speciális befektetési formák családi tragédiákat, katasztrófákat okoznak, hiszen a birtokunkban is vannak olyan kötvények, kötvénymásolatok, a melyekből egyértelműen kiderül, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Realbank szervezésében, a Realbank koordinálásával mentek végbe a betétgyűjtések a Reallízing 2000 és a különböző konstrukciók keretében. Ennek az volt a lényege - mi is elvégeztük az elemzé seket, s összeraktuk ezeket a pénzügyi folyamatokat , hogy a folyamatosan képződő realbanki veszteségeket
