Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
590 munkahelyeket generál. A közbeszerzések piacát az államok egymás számára megnyitják, a kölcsönösség és a paritás elvének igen határozott érvényesítése mellett. A közbeszerzésről szóló törvény megalkotásán ak szükségességét elfogadásának időszakában senki nem vitatta. Ez a törvény teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a közpénzek felhasználása átlátható, nyilvános és széleskörűen ellenőrizhető legyen. A törvény hasznos szolgálatot tett és tesz a verseny ti sztaságának törvényi garantálására. A hatályos közbeszerzési törvény - az elmúlt évi adatokból láthatóan - a közbeszerzések erőteljesen, az inflációt meghaladó növekvő hányadára terjed ki, de a mértékkel távolról sem lehetünk elégedettek. A törvény hatályb alépését követő időszakban az ajánlatkérő és az ajánlatadó kör, a gazdaság még csak tanulta a törvény által előírt teendőket. A kezdeti időszakban sok volt a bizonytalanság. Még olyan zavarok is felmerültek, hogy ki jogosult kiadni a közbeszerzések hirdetm ényeit tartalmazó értesítőt, illetve kötelezőe az önkormányzatoknak a közbeszerzésekkel összefüggésben rendeletet alkotni, illetve ha igen, azt milyen végső határidővel kell megtenniük. Polgármesterként a saját tapasztalataim alapján is elmondhatom, hogy a törvény követelményeinek, az előírt határidőknek való maradéktalan megfelelés mellett, figyelemmel az államháztartási törvény és a költségvetési törvény szempontjaira és határidejére, egyegy tervezett beruházás megkezdése akár egy évet is igénybe vehet a döntéstől a kivitelezési szerződés megkötéséig. A gyakorlat fejlődését jól szolgálta a közbeszerzési tanács mellett működő döntőbizottság, valamint a közbeszerzés létesítményeinek és a bíróságok állásfoglalásainak sora. Jelen módosító javaslat a közbesze rzési törvény felszínre került hiányosságait, pontatlanságait jelentősen javítja. Elismerésre méltó a gondosság, amivel az előterjesztő a központosított közbeszerzések letéteményeseinek tapasztalatait, az ÁSZ, az érdekképviseleti szervek, minisztériumok, k amarák észrevételeit beépítette az előttünk lévő javaslatba. A törvény hatálybalépése óta eltelt közel négy év gyakorlata megmutatta, melyek azok a rendelkezések, amelyek a törvényi célok és alapelvek maradéktalan érvényesülése érdekében módosításra szorul nak. (17.40) Az előterjesztett módosítás nagy részben a törvényi fogalmak pontosítását célozza az egységes jogértelmezés érdekében. Ennek megfelelően igen fontosnak tartjuk az eredeti törvényszövegben is szereplő tilalom kibontását, mely szerint tilos a kö zbeszerzést a törvény megkerülése érdekében részekre bontani. A Magyar Demokrata Fórum messzemenően egyetért azzal, hogy a belső jogharmonizáció érdekében az építési beruházások fogalma pontosításra került, az épített környezet alakításáról és védelméről s zóló, a közbeszerzési törvény hatályba lépését követően alkotott törvény fogalmaival való összhang érdekében. Megjegyzem azonban, hogy a belső jogharmonizáció még hagy maga után kívánnivalókat a törvény által érintett területen is. A közbeszerzési törvény az építési beruházási körbe jelenleg az épület- és építményfelújítást nem vonja be, tehát azt szolgáltatás jellegű beszerzésként kell a közbeszerzési eljárásban figyelembe venni. Ez a gyakorlat ütközik a KSH számviteli törvényen alapuló statisztikai adatbo ntásával és fogalommeghatározásával is. Megjegyzem, az EU szakmai és joggyakorlata a felújítások beruházási körbe sorolását támasztják alá a közbeszerzés szempontjából. A hatályos közbeszerzési törvényben levő határidők felülvizsgálata kettős követelményne k igyekezett eleget tenni. A verseny tisztasága és a közbeszerzések átláthatóságának, ellenőrizhetőségének, a szükséges döntőbizottsági beavatkozások lehetőségének javítása érdekében az előírt határidők egy részét növelni kellett, azt is vállalva, hogy ez a folyamatot esetenként lassítja. A határidők más részében lehetségesnek bizonyult az eddigi gyakorlat alapján az időtartamok mérséklése, s ez megítélésem szerint a gazdaság általános feltétel- és gyakorlatrendszeréhez közelíteni fogja a közbeszerzési piac on megvalósuló adásvételi aktusokat. A törvényi előírások a határidők tekintetében a jövőben is karbantartást igényelnek, hiszen a gyakorlat minél rugalmasabbá tétele értelemszerűen más határidőt követel egy egyszerű árubeszerzésre irányuló közbeszerzés es etén és mást több száz millió forintos értéket is elérő építési beruházások esetében.
