Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
591 A javaslat erényei között emelem ki, hogy az értékhatár alatti beszerzések számáról és értékéről való ajánlatkérő beszámolók kötelezettsége már EUkonform, és a közbeszer zések tisztasága a kiterjesztés érdekében igen hasznos. A javaslat 12. §a is kedvező változást hoz, a közbeszerzési eljárások nyilvánosságát, ellenőrizhetőségét növeli. Az eljárások eredményeiről szóló, árakat is tartalmazó információk jól fogják segíteni az ajánlatkérők és az ajánlatadók munkáját a mindenkori árszínvonal láttatásával. Ez egyben a közpénzek felhasználásának racionalizálását is segíti. Szintén pozitívum, hogy a Közbeszerzési Értesítő a döntőbizottsági határozatok felülvizsgálata tárgyában s zületett bírósági határozatokat is ismerteti, ami a gyakorlat folyamatos fejlesztésében jó szolgálatokat fog tenni. A világ minden pontján a korrupció visszaszorítása az államok jól kitapintható törekvése. Már a hatályos közbeszerzési törvény, de jelen mód osító javaslat is ebből a szempontból vizsgálva is kiállja a kritika próbáját, hiszen olyan zárt rendszert jelenít meg, amely a korrupció érvényesülésének képes gátat szabni. Az 1993. március 29én Genfben aláírt, a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadk ereskedelmi Társulás tagállamai közötti szabadkereskedelmi megállapodás az európai gazdasági integráció folyamatában való együttműködést célozza. Az integráció része az is, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat az európai közösségi normákhoz kell i gazítani. Jelen törvény megalkotása során éppen ezért nagy figyelemmel kellett arra lenni, hogy a közösségi irányelvek érvényesüljenek. A közbeszerzések során követendő eljárásnak a verseny tisztasága, a nyilvánosság ellenőrző szerepének biztosítása szempo ntjából kiemelt jelentőségű rendelkezéseit úgy kell megállapítani, hogy azok megfeleljenek az EUirányelvekben foglalt főbb követelményeknek - fogalmazott a törvényalkotást megelőzően e tárgyban kiadott kormányhatározat. Ezen követelmények messzemenő tiszt eletben tartása mellett is egyet kell érteni azzal, hogy a javaslat még nem kívánja teljes egészében átvenni a vonatkozó irányelveket, de a kompatibilitás érdekében erőteljes a közelítés. A teljes megfelelőség igazából csak az EUcsatlakozás időpontjára ke ll hogy megteremtődjék. A csatlakozás időpontjáig a hatályos közbeszerzési törvény, illetve a jelen módosító javaslat a hazai viszonyok között még újnak számító közbeszerzési gyakorlat számára betanulási időt is hagy, másrészt hazánk nemzetközi szerződések ben vállalt kötelezettségei határain belül a hazai gazdaságfejlesztési törekvéseknek is teret enged. A hatályos közbeszerzési törvény 24. §a (3) bekezdésében rögzítettek szerint a külföldi székhelyű ajánlattevők számára a nemzeti elbánás elvének biztosítá sa helyénvaló és nemzetközi szerződésekből következő, ám ezzel egyenrangú követelményként kell figyelembe venni versenykorlátozás nélkül a hazai telephelyű vállalkozások érdekeit is, hiszen elsősorban a bevezetőben jelzett foglalkoztatásnövelési követelmén y teljesülése az ő piacaik bővülésében realizálódhat. A hatályos közbeszerzési törvény 59. §ának (2) és (3) bekezdése ugyan törvényi szinten nyújt preferenciát a hazai foglalkoztatottak által előállított értéket tartalmazó áruknak és építési teljesítménye knek, ez azonban csak azokat az eseteket emeli ki, ahol a mérték az értékben az 50 százalékot meghaladja, illetve az építési teljesítmények esetében, ha a belföldi székhelyű alvállalkozók teljesítménye haladja meg az érték 50 százalékát. A helyes közgazdas ági terminológia és számviteli ellenőrizhetőség érdekében nem a belföldön foglalkoztatottak által előállított értékről, hanem a magyar hozzáadott értékről kellene beszélnie a törvénynek. Az építési beruházások esetében ez a fogalom szintén pontosabb, mint a "belföldi székhelyű alvállalkozók" megnevezés, hiszen az önmagában nem tartalmaz információt arra nézve, hogy az alvállalkozói teljesítmények mekkora magyar hozzáadott értéket jelentenek. A Magyar Demokrata Fórum mint a szociális piacgazdaság elkötelezet t híve a foglalkoztatottság növelése mellett a hazai kis- és középvállalkozások támogatását is kiemelt jelentőségűnek tartja, hiszen ők a magyar polgárosodás letéteményesei, az ipari és agrártermelés derékhadát nekik kell adniuk. A kis- és középvállalkozás ok már ma is a GDP 45 százalékának előállítására képesek, és az exportban is növekszik a szerepük, tehát jogos és kívánatos, hogy a magyar közbeszerzésekben az
