Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
589 Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a gy akorlati tapasztalatokra támaszkodva elfogadhatóan tartalmaz viszonylag nagyobb számban, illetve mértékben módosításokat, kiegészítéseket. Ide sorolhatók a különböző értelmezési kérdések, a törvényes előírások betartását ösztönző javaslatok, valamint a jog szabályok változásai miatt szükséges technikai és érdemi jogharmonizációs módosítások. A benyújtott T/758. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát nem vitatjuk. Általános vitára alkalmasnak tekintjük azzal, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a jelzett irányokban módosító javaslatok formájában a törvény további finomítását, pontosítását, esetenként szigorítását tartja szükségesnek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Megadom a szót Gémesi György képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónokának; őt követi majd Gidai Erzsébet képviselő asszony, a MIÉP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő. Képviselő úr, önt illeti a szó. D R. GÉMESI GYÖRGY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum a szociális piacgazdaság elkötelezettje; úgy kormányzati, mint ellenzéki szerepben valamennyi, a magyar gazdaságot alapító , szabályozó törvényt elsődlegesen ebből a szempontból vizsgált és vizsgál. A magyar gazdaságban a foglalkoztatottak aránya a munkaképes korúakhoz képest körülbelül 10 százalékkal marad el az EUátlagtól, és hozzávetőlegesen 20 százalékkal az USA és Japán megfelelő mutatójától. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságstratégia kiemelkedően fontos eleme, éppen a szociális piacgazdaság megteremtésének követelményéből is adódóan a foglalkoztatottság, a magyar hozzáadott érték növelése. A közbeszerzés jelentőségét nem lehe t túlhangsúlyozni, hiszen a magyar nemzeti jövedelem minden két forintjából közel egy az államháztartás kiadásaiban jelenik meg. Az 1990. évi államháztartás kiadási oldala mintegy 5300 milliárd forint. A bér- és bér jellegű kiadásokat, az adósságtörlesztés t, valamint mindazokat a ráfordításokat leszámítva, melyek kívül esnek a közbeszerzés fogalomkörén, a legóvatosabb becslések szerint is a közbeszerzés lehetséges volumene a jelenlegit erőteljesen meghaladja, mintegy 22,5szerese lehet. A rendelkezésre áll ó adatokból pontos számítás nem végezhető. Ez felhívja a figyelmet arra is, hogy a statisztikai nyilvántartást ebben az irányban is érdemes fejleszteni. Az 1995ben még csak 150 milliárd forintot kitevő regisztrált közbeszerzés volumene 1998ra 382 milliár d forintra emelkedett. Ám az is látnivaló, hogy a törvény által szabályozott csatornákon a közbeszerzésnek ma még csak egy része realizálódik. A közbeszerzést széles körben kell értelmezni, hiszen az évenkénti költségvetési törvényben előírt értékhatár ala tti beszerzések összességükben nagyobb hányadot jelentenek, mint az értékhatár felettiek. Csak érzékeltetésül: az államháztartási kiadásokból vásárolják meg a vidéki bölcsődékben a pelenkákat, a kórházak ágyaira a lepedőket, az önkormányzatok hivatalaiban vagy máshol szükséges tisztítószereket, az egyetemi laboratóriumokban felhasznált vegyszerek ára mindmind ezt a keretet terheli, és a sor hosszan folytatható lenne. A közbeszerzés jelentőségének érzékeltetéséül jelezni kívánom, hogy minden 1 milliárd fori nt magyar hozzáadott érték piaci realizálódása, így a közbeszerzés növekedése is körülbelül 700 új munkahelyet jelent. A világ minden gazdaságában az államok kiemelt jelentőségűnek tartják a közbeszerzést mint fontos gazdaságszabályozási eszközt, és a gazd aság élénkítésének egyik meghatározó területeként kezelik. A másodlagos hatás is egyértelmű, hiszen a közösségi igények kielégítésére vásárolt áruk, szolgáltatások előállításáért belföldi munkavállalóknak kifizetett bér pótlólagos vásárlóerőként jelenik me g, s ez a belföldi piac élénkítésén keresztül újabb
