Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT, a FKGP képviselőcsoportja részéről:
585 előterjesztés a fenti célok ismeretében kisebb módosítások után - mely a mi rés zünkről azt az elvet tartja szem előtt, hogy az egységes jogértelmezés alapfeltétele az egységes szóhasználat - a Független Kisgazdapárt részéről támogatható és elfogadható. Elsőként szeretném megemlíteni az úgynevezett időszakonként visszatérő kifejezést, amely abban a szövegkörnyezetben, ahol használták és használják a jogalkotók, értelmezési vitára adhat okot. Végig kell gondolni, hogy tulajdonképpen szükségese ennek a törvényben való benthagyása. A közbeszerzési törvény pozitívumaként el kell mondani, hogy pontosít, új fogalmakat hoz be, egyértelműbbé teszi bizonyos szavak, fogalmak jelentését, mint például a támogatás kérdése. Az alvállalkozó definícióját azonban megítélésünk szerint módosítani kellene, mégpedig olyan módon, hogy alvállalkozó az a gazd álkodó szervezet, amellyel az ajánlattevő, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a közbeszerzési eljárás során létrejövő szerződés teljesítése érdekében vállalkozási szerződést kíván kötni vagy módosítani. Tudjuk, a "szervezet" szó, melyet a módos ítás tartalmaz, közgazdasági és szociológiai fogalom, jogalanyiságot feltételező jogi tartalma nincs. A "szervezet" kifejezés használata például azt a látszatot keltheti, hogy a betéti társaság - mely általában szervezettel nem rendelkezik - nem lehetne a közbeszerzési eljárásban alvállalkozó. Továbbá a "személy" kifejezés használata és elhagyása megfontolás tárgyát képezhetné, hiszen a gazdálkodó szervezet fogalmába a Ptk. 685. § (3) bekezdésében az egyéni vállalkozó is beletartozik. Ezeknek a fogalmaknak a tisztázásához módosító indítványt fogunk beterjeszteni. Nagyon fontos kérdés - kiemelten kezeli a törvénymódosítási javaslat - a határidők lerövidítésének problematikája. Vannak bizonyos rendelkezések, amelyekkel nem tudunk teljesen egyetérteni, hiszen a z előzetes tájékoztató célja az volt, hogy a potenciális ajánlattevők előre számíthassanak a beszerzésre. Mivel az előzetes tájékoztatókban foglaltak betartása érezhető okok, tájékozódási jelleg miatt nem kötelező, ezért a tájékoztatónak jelenleg különöseb b gyakorlati jelentősége nincs. Felvetődik, hogy hogyan kell értékelni, ha az ajánlatkérő ajánlási felhívása eltér majd a tájékoztatóban foglaltaktól, hiszen a javaslat szerinti megoldás hatása vélhetőleg az lenne, hogy az ajánlatkérők jó része minden szám ításba jöhető beszerzési elképzelést beírna az előzetes tájékoztatóba, még akkor is, ha a feltételek nem biztos, hogy rendelkezésre állnak, hiszen lesznek, akik ezzel szintén vissza fognak élni. Szerintünk a jogalkotó célja éppen az volt, hogy a vállalkozó k előre felkészülhessenek a közbeszerzési eljárásra, és ez kerülne veszélybe. Ezért talán olyan formában kellene a szabályozást megalkotni, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt úgy kell megállapítania, hogy az ajánlattevőnek megfelelő idő állj on rendelkezésére, mely nem lehetne kevesebb 25 napnál. Úgy érzem, jó lenne pontosítani az "építési beruházás" fogalomkörét, hiszen nem került felsorolásra a felújítás és a korszerűsítés. A gyakorlatban értelmezési vita alakult ki abban a kérdésben, hogy m i minősül építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak. Az indokolás utal arra, hogy az építési beruházásnak nem minősített tevékenységek a közbeszerzési törvény fogalomrendszerében a szolgáltatások körébe tartoznak, éppen ezért érezzük szükségesnek a felújít ás és a korszerűsítés beépítésével kiegészíteni a javaslatot. A hirdetmények közzétételével kapcsolatos határidők tekintetében a szabályozást helyesnek tartjuk, valamint azt is, hogy az is szabályozásra került, hogy kiket kell az ajánlatkérő oldalán való r észvételből kizárt személyek körének tekinteni, és egyes esetekben milyen módon lehet az összeférhetetlenséget feloldani. Lényeges kérdés annak szabályozása, hogy a becsült érték kiszámításakor mi az, amit egybe kell számítani. Talán nem szerencsés az az e lőírás, hogy beszerzésre egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, mert ezen feltétel értelmezési kérdést vet fel, hiszen eszerint az ajánlattevő kötelessége lenne annak vizsgálata, hogy a tervezett beszerzések tekintetében egy ajánlattevővel köthete s zerződést. Nem tűnik ki a javaslatból, hogy ez a vizsgálat absztrakt vagy konkrét jellegű vizsgálatot takar. A vizsgálódás speciális beszerzések esetén nehézségekbe ütközhet, hiszen ez arra készteti az ajánlatkérőt, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása előtt előzetesen érdeklődjön a
