Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
580 megtakarítása is milliárdokat jelent." Hány területen hiányzik a költségv etésből néhány milliárd, gondoljuk el! Sok helyen egyszerűsítésre is szorul a normaszöveg, más helyeken kiegészítések indokoltak a szabályokban, ezeket valósítja meg a javaslat. Elégedetlenek voltunk és elégedetlen lehet az Országgyűlés a tárgyalásos eljár ások eddigi nagy száma miatt, mert ezek a nyílt, előre meghatározott döntési kritériumok elkerüléséről árulkodnak. A tavalyelőtti, 1997es 30 százalékról '98 első öt hónapjában 35 százalékra nőtt az úgynevezett tárgyalásos közbeszerzési eljárások aránya. E z a módszer praktikusan azt jelenti, hogy azt bízzák meg az adott feladattal, akit akarnak. Mivel a tárgyalásos eljárásnál az előzetes meghirdetés is elmaradhatott, ez a forma nemcsak a verseny, hanem a nyilvánosság, vagyis a közbeszerzés mindkét alappillé rének kiküszöbölésére is alkalmas volt mind ez idáig. A közbeszerzési törvény ezért a tárgyalásos eljárások visszaszorítását jelöli meg az egyik fő célként. Az Országgyűlés elégedetlen lehet és lehetett a hivatalból indított döntőbizottsági eljárások kis s zámával is, és elégedetlen lehetett az ellenőrzés lehetőségeivel, a bírságok kis számával és alacsony összegével is. Itt az ideje a változtatásnak! Az alapos előkészítést követően sok érdeket és tapasztalatot olvaszt magába az asztalon fekvő T/758. számú t örvényjavaslat. A törvény hatályával kapcsolatosan jelentős előrelépést formál meg, hogy a védelmi és a nemzetbiztonsági érdekű beszerzések speciális eseteiben lehetőséget enged egy jól szabályozott, de eltérő út követésére. Gyakori kritikák alapját szünte tik meg az eljárási határidőkre vonatkozó szakaszok, hiszen a jogalkalmazók körülményesnek és időigényesnek tartották az eddigi rendet. Az új szöveg jelentős rövidítést tesz lehetővé az átfutásban. Az a tény, hogy az ajánlatkérők leggyakrabban még a kutató któl is elzártan kezelik a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratokat, rávilágít arra, hogy mennyi bizonytalanság van jelen, és valószínűsíti, hogy tisztább, áttekinthetőbb viszonyok esetén kevesebb kisebbnagyobb jogsértés várható. (16.50) A jelenl egi ellenőrzési és jogorvoslati viszonyokhoz képest változtatást kell létrehozni, és meg kell erősíteni a jogkövető magatartást, hogy a normaszöveg elérje a célját. Ezért kellett újrafogalmazni a jogkövetésre ösztönző, a hibákat felszínre hozó elemeket, am elyek növelik a jogsértés felfedezésének kockázatát, mint ahogy azt Hende államtitkár úr is jelezte az expozéjában. A személyes felelősséget külön szeretném hangsúlyozni, hiszen a felelősség decentralizációja zavaros viszonyokat teremtett a tapasztalatok s zerint. A törvény módosításának fontos része, hogy az összességében legjobb ajánlat szempontja szerinti elbírálást világosabbá teszi azzal, hogy már az ajánlatkérés során ki kell nyilvánítani, hogy milyen részszempontok szerint, milyen fontosságú, milyen s úllyal szereplő részszempontokkal dolgozik az elbírálás. Habár ez bonyolult mondat volt, de az előttem szólók is rávilágítottak már ennek fontosságára. Az eddigi, csak a szempontok sorrendjét rögzítő eljárás olyan tág teret engedett a szubjektivitásnak, ho gy a döntéselmélet szakembereit leginkább a szerencsejátékokra emlékeztethette az, amit ennek nyomán lehetett tapasztalni. Az eljárásokban gyakran gyanús módon önkényesen összemosták a részszempontok fontosságát, és annak a részszempontnak való megfelelést jelölték meg döntőnek, aminek egy bizonyos ajánlat jobban megfelelt, míg az azt prioritásban megelőző részszempont szerint egyformán megfelelőnek ítélték az ajánlatokat. A Közbeszerzések Tanácsának beszámolója erről szemé rmesen csak annyit mond, hogy az ajánlatkérők igyekeztek a régi, megbízható partnereiket előnyben részesíteni. A versenysemlegesség és a gazdaságfejlődés érdekében azonban az alkalmas ajánlattevőknek lehetőségük kell hogy legyen arra, hogy szerződésekhez j ussanak, de rendkívül nagy szerepe van az ajánlatkérők érdekei szempontjából a jó műszaki előkészítésnek, az alkalmasság helyes megítélésének és a szakszerű szerződéskötésnek; akkor ki lehet kerülni azokat az ellenérveket a bonyolult szabályozással kapcsol atban, hogy túl sok vitalehetőség képződik. A törvényjavaslat ugyancsak védi az ajánlattevők érdekeit azzal, hogy az ajánlattevőt kötelezi az elbírálásra, és a szerződés esetén a beszerző köteles
