Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
579 pedig az infrastruktúra fejlesztését tekintjük, ugyanannyi költségvetési pénzből példáu l több utat, csatornát építve, a polgároknak nemcsak az életminősége javul, de az új lehetőségek a vállalkozások fejlődésének is oxigént juttatnak, hogy csökkenjen a munkanélküliség, növekedjen a GDP, bizakodva nézzenek a családok a gyermekek jólétben való nevelése felé. A törvény másik fő célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele és a széles körű nyilvános ellenőrzés megvalósítása, valamint rendkívül fontos a közbeszerzések során a verseny tisztaságá nak biztosítása. A javaslat elkészítésekor tekintettel kellett lenni a nemzetközi szerződéseinkre, továbbá a belföldi áruelőállítás, munkaerőfoglalkoztatás támogatására és egyéb közérdekű szempontok érvényesítésére. A közbeszerzés célja nemcsak a megtaka rítás, hanem az is, hogy a nyilvánosság és az átláthatóság révén csökkenjen a korrupció. Kijátszhatatlan közbeszerzési törvény nincs, de a jelenlegi szabályoknál sokkal jobban meg lehet nehezíteni a kijátszó dolgát. A polgárok tiszta, átlátható viszonyokat szeretnének. Minden adatot és tényt, amely a nyertes ajánlat kiválasztásában szerepet játszott, az ajánlatkérőnek - a javaslat szerint - oly mértékben nyilvánosságra kell hozni, hogy a döntés jogszerűsége megállapítható legyen; ez a közbeszerzési eljárásb an részt vevők esélyegyenlőségének védelmét biztosítja. Éppen az eredmények nyilvánosságra hozatalának kényszere hivatott megakadályozni egy korrupt ajánlat győzedelmeskedését. A leginkább érintett a vesztes, ugyanis ily módon mindenkivel együtt betekintés t kap a nyertes pályázó lapjaiba. A törvény szigorítása jelentős és érzékelhető anyagi megtakarítást eredményezhet, politikai előnyei egyértelműek; ez a módosítás újabb lépést jelent a közélet tisztasága és a korrupció visszaszorítása érdekében. Ez a polit ikai előny mindannyiunk számára egyenlő érték, és úgy érzem, a közbeszerzési tanács beszámolója feletti vitában is szinte közmegegyezés alakult ki ebben a vélekedésben. Tisztelt Országgyűlés! Hadd szóljak néhány szót a közszolgáltatások minőségének kérdésé ről. A divatos kifejezés magyarázatára néhány példát sorolok fel, ezek mutatni fogják - és meg is magyarázom , hogyan függenek össze a közbeszerzéssel. Mondom például az ügyfélbarát közigazgatást, hogy ügyfélbaráte az igazgatás, ez egy minőségi tényező, ahogy az is, hogy a városképet, a közterületek állapotát fejlesztike, folyike ez irányú munka; vane elegendő óvodai hely, jól tervezike ezek fejlesztését; az iskolában milyen a nyelvek vagy a számítástechnika oktatása; földúton vagy aszfalton járunk; m ennyi a zöldterület a településen. Zorán énekelte az "Én városom"ban: "Mert nem lehetek kívülálló már, mert sorsa az enyém, mert ahogyan él, csak úgy élhetek én." Igaz ez falura, városra és egész hazánkra. Az mindannyiunk közérzetét meghatározza, miként i ntéződnek közügyeink. Azt állítom, hogy ahol téves döntések születhetnek közügyekben, vagy a megvesztegetés érvényesül, nem fejlődhet a közszolgáltatások színvonala, rosszabbul él a közösség, mint ahogyan élhetne. A jogalkotónak egyensúlyoznia kellett és k ell a törvény merevsége és rugalmassága között. A rugalmasság behozza vagy bővíti egy kissé a korrupciós lehetőséget, illetve a tisztázatlanságot is, de ha túlzottan merev szabályozást készítenénk, és például csak az árat szabályoznánk, akkor a nemzetgazda ság tekintetében, a minőség rontásában és más szempontok elhanyagolásában nyilvánvalóan károk keletkeznének, ami nem megengedhető. A közbeszerzésekről szóló törvény mintegy négyéves alkalmazása sok tapasztalatot szerzett a közpénzek kezelőinek és a gazdálk odóknak is. Évente 400 milliárdot költünk az eljárás szerint, és megérett a helyzet arra, hogy pontosabb legyen a szabályozás, csapjuk be és lakatoljuk le a kiskapuit, zárjuk le a kerülőutakat. Mekkora is a nagyságrendje a várható előnyöknek? Latorcai Jáno s képviselőtársam így jellemezte a Közbeszerzések Tanácsának beszámolója kapcsán a dolgot: "Nyilvánvaló, hogy ebből az óriási összegből - mármint a 400 milliárdból - egykét százalék
