Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
574 (16.20) A "közbeszerzés" szóról az ajánlattevők egyes ügyintézőinek jelenleg feltehetőleg csak az jut eszébe, hogy rengeteg és - valljuk meg - gyakran felesleges hatósági igazolást kell beszerezni. Ezt a helyzetet is enyhíteni kívánja a javaslat, amel y nem követeli meg az illetéktartozás hiányának igazolását, és csak az elkülönített állami pénzalapoktól származó igazolás csatolását írja elő arról, hogy nincs tartozásuk. A helyi adótartozás hiányának bizonyítása szintén nagy terhet jelent egyegy ország os hálózattal rendelkező cég számára, ezért e köztartozás fennállása miatt csak a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatok, illetőleg ezek költségvetési szervei zárhatják ki az ajánlattevőket, ha ezt egyébként az ajánlati vagy részvételi felhívásban előz etesen előírták. Tisztelt Ház! Még hosszasan lehetne ismertetni a törvény szabályait rugalmasabbá, azonban mégsem kijátszhatóvá tévő módosításokat. Közöttük azokat is fel lehetne sorolni, amelyek az eddig nem teljesen egyértelműen szabályozott fogalmak, el járási cselekmények pontosításával vagy a joghézagok kitöltésével könnyítik meg a jogkövető magatartást. Ezek körében a Közbeszerzések Tanácsának a törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák megoldására kialakított ajánlásai szövegét is felha sználtuk, amelyre a Közbeszerzések Tanácsa is javaslatot tett a tisztelt Ház által a kormány figyelmébe ajánlott beszámolójában. Engedjék meg másrészről, hogy röviden ismertessem azokat a módosításokat is, amelyek a közbeszerzési törvény betartására nemcsa k a törvény követhetőségének könnyítésével, hanem a szabályok szigorításával ösztönzik a jogalkalmazókat. A tanács beszámolójával kapcsolatos vita során kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt megállapították, hogy a tárgyalásos eljárásoknak a közbes zerzések közötti magas aránya a közpénzek takarékos és ellenőrizhető felhasználása ellen hat, tehát a módosításnak változtatnia kellene ezen a helyzeten. A törvénymódosítás előkészítése során fontolóra vettük a Közbeszerzések Tanácsának azon javaslatát is, hogy a módosítás helyezze hatályon kívül a tárgyalásos eljárás tartásának egyes eseteit, így tehát csökkenjen ezek száma. A hatályos törvény azonban ezen a ponton harmonizál az Európai Unió közbeszerzési irányelveivel, melyek az ingatlanbeszerzés kivételé vel mindazon esetekben lehetővé teszik a tárgyalásos eljárást, amelyekben azt a KBT is megengedi. Az egyszerűsített eljárás alkalmazásának lehetővé tétele pedig ezekben a speciális helyzetekben teljesen életszerű és ily módon értelemszerű is. A tárgyalásos eljárások száma eddig sem a törvény túlzott engedékenysége miatt volt magas, hanem azért, mivel e kivételes lehetőséggel az ajánlatkérők akkor is éltek, mikor annak feltételei nem álltak fenn, és erről a tulajdonképpeni sértettek, illetve az illetékes hat óságok csak akkor értesültek, amikor az eljárásnak már vége volt, és a felek gyakran már a szerződést is megkötötték. Mint látjuk, ezt a problémát csak a folyamatba beépített ellenőrzéssel lehet valóban és hatékonyan megoldani. Pontosan ezt tartalmazza a t örvényjavaslat, amikor előírja, hogy a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor az ajánlati felhívást meg kell küldeni a közbeszerzési döntőbizottságnak is, amely hivatalból jogorvoslati eljárást folytat le, ha észleli, hogy a tárgyalásos eljárás feltételei eleve fenn sem álltak. A tárgyalásos eljárások ellenőrizhetőségének fokozása érdekében a törvényjavaslat a fentieken túl részletesebben szabályozza a tárgyalásos eljárások lefolytatási, eljárási szabályait is, amely szabályo k eddig a közbeszerzési törvény egyik homályos szegletében húzódtak meg. Több új rendelkezés célozza a törvényben fellelhető, egyébként nem túl nagy számú kiskapu bezárását is. Ilyenek például azok az előírások, amelyek az eredményhirdetés, illetve a szerz ődéskötés mellőzésének lehetőségét korlátozzák, vagy az ajánlatkérő adatszolgáltatási kötelezettségének körét növelik. Ezek is mindmind a törvény betartására ösztönöznek. A fenti célt a
