Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
573 "ezen a napon a közügyek előrevitelével többet foglalkozott a tisztelt Ház, mint parittyázással és nyilazással", és hogy a közbeszerzési törvény módo sításakor "a majdani módosító javaslatokról sem lesz komolyabb ellentét a kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők részéről". Tisztelt Ház! A Tanács beszámolójában a közbeszerzési törvény módosítására irányuló javaslatok is szerepeltek, amelyek i rányát a tisztelt Ház helyesnek ítélte. Határozatában pedig felkérte a kormányt, hogy a beszámolóban szereplő tapasztalatok és megállapítások alapján nyújtson be javaslatot a közbeszerzési törvény módosítására. Tisztelt Országgyűlés! E javaslat már az önök kezében van, de ez természetesen nem a törvényjavaslat elkészítésének rendkívüli gyorsaságából következik, hiszen ez kérdésessé is tenné a javaslat átgondoltságát és megalapozottságát. Minisztériumunk a Közbeszerzések Tanácsának módosító javaslatait és eg yéb megállapításait, a közbeszerzési döntőbizottság és a bíróságok gyakorlatát, az Állami Számvevőszék jelentéseit, valamint a kormányzati munkában összegeződő tapasztalatokat figyelembe véve már 1998 nyara óta dolgozott a közbeszerzési törvény módosításán . A tervezetet társadalmi egyeztetésre és két ízben közigazgatási egyeztetésre is bocsátottuk, s így nyerte el jelenlegi formáját. A törvénymódosítás figyelembe veszi, egyes esetekben továbbfejleszti a Közbeszerzések Tanácsa által 1997ben készített, a tör vény módosítására irányuló indítványokat. A javaslatnak a tisztelt Ház elé terjesztett változatával a Közbeszerzések Tanácsa egyetért, mivel levelük szerint "a javaslat felépítése, a módosítások magyarázata világos, érthető, jól tükrözi a Tanács korábban i smertetett észrevételeit is". Mindezekre tekintettel azt remélem, hogy a közbeszerzési törvény beterjesztett módosítása mindannyiunk megelégedésével és egyetértésével fog találkozni. Tisztelt Országgyűlés! Mint az a Közbeszerzések Tanácsa beszámolójá nak vitája során is elhangzott, a törvény módosításának kettős célt kell szolgálnia: egyfelől szigorúbb előírásokkal meg kell akadályozni a törvény kijátszását, gyakoribbá kell tenni a jogorvoslati eljárásokat; másfelől azonban a feleslegesen merev, a besz erzést indokolatlanul körülményessé tevő szabályokat enyhíteni kell, hiszen ez utóbbi változás is a rendelkezések betartására ösztönöz. Gazdaságpolitikai megfontolásokból pedig egy további feladat is áll előttünk, fokozni kell a kis- és középvállalkozások részvételét a közmegrendelésekben, vagy legalábbis megakadályozni hátrányos megkülönböztetésüket. Kezdjük talán a sokak feltétlen egyetértésével találkozó úgynevezett egyszerűsítő, az eljárás merevségét enyhítő szabályokkal. A néhány hete lezajlott vitában elhangzott még az a kijelentés is, hogy egyes szabályok felesleges szigorúsága - a kötelező határidők hosszúsága miatt , a közbeszerzési törvény tökéletes betartása megbosszulja önmagát - mondta az egyik képviselő. A javaslat egy, az Európai Unió közbesz erzési irányelveiben is alkalmazott megoldást átvéve lehetővé teszi, hogy a 40 napos ajánlattételi és a 25 napos részvételi jelentkezési határidők helyett az ajánlatkérő csak 25, illetve 15 napot biztosítson, ha a költségvetési év elején előzetes összesíte tt tájékoztatóban a beszerzés lényeges adatait közzétette, és így az ajánlattevők már a közbeszerzési eljárás kiírása előtt megkezdhették a felkészülést az ajánlattételre, sőt, akár a szerződés teljesítésére is. A törvény merevségének másik, gyakran emlege tett területe az eljárásból való kizárás eseteinek túlzott szigora és az ezzel kapcsolatban csatolni szükséges igazolások nagy száma. A javaslat szerint egyes negatív körülmények fennállása nem a törvény alapján zárja ki eleve az ajánlattevőt az eljárásból , hanem csak akkor, ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati vagy részvételi felhívásban előírta. Másrészt csökken azoknak a versenyjogi jogsértéseknek és az üzletvitel során elkövetett vétségeknek a köre, amelyek miatt az ajánlattevő 5 évig nem vehet részt a köz beszerzési eljárásokban. Így tehát a törvény korábbi felesleges szigora enyhül, és a jövőben nem állhat majd elő olyan - mondhatni - abszurd helyzet, hogy egy bizonyos áru egyetlen magyarországi szállítója sem jogosult részt venni a közbeszerzési eljárások ban.
