Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről:
562 beszélni, hogy mennyire tesz eleget a törvényjavaslat a kormányprogramban foglaltaknak, mert úgy gondolom, hogy az lesz a célunk egy ilyen nívós törvényjavaslat kapcsán is, hogy ne önmagában, kiszakítva más jog ágakból és más javaslatokhoz képest vizsgáljuk meg, hanem általában a kormányprogam és a javaslat harmóniáját keressük. Ahogy ez most már közhelyszerűen, rendszeresen elismételtetik, a kormányprogram a kulturális politikát stratégiai jelentőségűnek minősít i, amelynek segítségével a múltból hozott tőke a jövő építésére fordítható. (15.20) Ilyen körülmények között különös jelentősége van annak, hogy a nemzeti kultúra kincseinek megóvását mennyire nehezíti a harmadik évezred küszöbén az információs forradalom és a globalizáció. Milyen szerep hárulhat ebben a helyzetben a szerzői jogra? A választ több oldalról lehet megadni. Mindenekelőtt a szerzői jogi szabályozás hozzájárulhat a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nemzeti kultúra védelméhez. A szerző soha s em nemzetközi, hanem anyanyelve, kulturális kötődése és hagyományai miatt mindig nemzeti. Alkotásainak jogi oltalma a belföldi kulturális szféra és ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti. A szerzői jog nemcsak az alkotótevéken ység ösztönzését célozza, a szerző számára biztosított személyhez fűződő és vagyoni jogok korántsem csak az alkotó javát szolgálják. Ha a szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt egyfelől a szerzők és más jogosultak, másfelől a felhasználók, illetve a széle s közönség érdekei között, akkor elősegítheti a hazai kultúra gyarapodásának erősödését, a kulturális javak piacának élénkülését éppúgy, mint a szerző és közönsége közötti kapcsolat élővé tételét. Így fonódnak egybe és működhetnek együtt - főleg, ha ebben korszerű szerzői jogi szabályozás segít - a kultúra alkotói, közvetítői és a műélvező polgárok. A törvényjavaslat mindezt nagyban előmozdítja, mindenekelőtt azzal, hogy korszerűsíti és jó értelemben tágítja a szerzői művek felhasználására kötött szerződése k szabályozását; másrészt azzal is, hogy a gyakorlatban indokoltnak látszó esetkörökben forgalomképessé teszi a szerzői vagyoni jogokat. A szerzői jog tehát fontos kultúránk, nemzeti identitásunk megóvása szempontjából is; másfelől látni kell azt is, hogy a szellemi tulajdon védelme a modern világgazdaságban alapvető versenyképességi kérdéssé is vált. A szellemi összetevők napjainkban az áruk és a szolgáltatások értékének túlnyomó részét teszik ki. A szellemi alkotások hatékony védelme lényeges eleme annak a jogi környezetnek, amelyre szükség van a befektetések ösztönzéséhez. A közelmúltban az Unióban is jórészt versenyképességi megfontolásokból élénkült meg a szellemi tulajdonra, s ezen belül a szerzői jogra vonatkozó közösségi jogalkotás. Ezek a fejleménye k meggyőző erővel láttatják, hogy a szellemi tulajdon védelme alapvetően gazdaságpolitikai kérdéssé is vált. Ez könnyen érthetővé is válik, ha arra gondolunk, hogy a szerzői művek és az előadóművészi teljesítmények hasznosítására külön iparágak, gazdasági ágazatok alakultak ki, és most nem csak a szórakoztatóiparról, nem csak a könyvkiadásról, a filmgyártásról, nem csak a hangfelvételelőállításról vagy a színházakról, esetleg a hangversenyekről van szó: ma már a szerzői jogi védelem ennél jóval többet jele nt, a szellemi teljesítmények és az azokra épülő vállalkozások jóval szélesebb körére terjed ki. Védelem alá esnek - ahogy ez már többször elhangzott - a számítógépes programok, az elektronikus adattárak vagy az úgynevezett multimédiaművek is. Szerzői jog i védelem nélkül ugyanúgy nem működne a szoftveripar, mint a könyvkiadás. Komoly gazdasági tétről is szó van: a fejlett országok nemzeti össztermékének mintegy 35 százalékig terjedő részét eredményezik azok a gazdasági vállalkozások, amelyek éltető közege a szerzői jogi védelem. A szerzői jog újraszabályozásával tehát javítható a magyar gazdaság versenyképessége, elősegíthető a külföldi tőke bevonása, valamint barátságosabbá, ösztönzőbbé tehető a kutatás és a fejlesztés feltételrendszere. Mindezek szerintü nk kulcsfontosságú elemei a kormányprogramnak.
