Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
563 Mint ahogy az is hangsúlyos törekvése a kormánynak, hogy az ország élni tudjon az információs robbanás teremtette lehetőségekkel. Célunk az, hogy a hírközlési és informatikai technológia robbanásszerű fejlődés e ne csak az ártalmas hatásaival jelentkezzék hazánkban, hanem jóval inkább épülésünket és gyarapodásunkat segítse. Ehhez kell az is, hogy a szép új digitális világ, a számítógépeket összekötő világháló ne váljék a beteges magamutogatás, a szabadosság és a törvényenkívüliség birodalmává - ami, sajnos, ma még így van. A szerzői jog mindig is érzékenyen reagált a technika újabb és újabb vívmányaira, sőt, létét is egy technikai fejleménynek, a könyvnyomtatás megjelenésének köszönheti. Ez így van ma is, s ez tü kröződik a javaslatban is. A javaslat szabályai - ahogy az imént Hack Péter részben kritikaként megfogalmazta ezt - az alkalmazkodó konzervativizmus jegyében születtek. A technika újabb csodái valóban nagy kihívásokat támasztanak: minőségromlás nélkül lehe t például digitális másolatokat készíteni, s a műélvezők maguk döntik el, hogy a számítógépes világhálón át éppen melyik művet kívánják otthoni berendezéseiken érzékelhetővé tenni, és még lehetne sorolni a példákat. A javaslat mindezekre a fejleményekre ne m a szerzői jog felforgatásával, a szerves jogfejlődést akadályozó ötletszerű újításokkal válaszol, hanem a hagyományos kategóriák felhasználásával, azok tartalmának gazdagításával, így részleges újraértelmezésével. Ezzel kerülhető el az is, hogy az új tör vény kezdeti alkalmazásakor elbizonytalanodjon a joggyakorlat. Számos példát hozhatnánk erre az óvatosan építkező, de alkalmazkodásra is képes konzervativizmusra, amely egyébként a nemzetközi egyezmények rendszeréhez is jól illeszkedik, de most nem kívánom ezzel szaporítani a szót, hiszen jelenleg az általános vita folyik, s ebben az általános álláspontunkat szeretném kifejteni. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram másfelől átgondolt, körültekintő és minőségi jogalkotást ígért. Úgy vélem, ennek a várakoz ásnak a törvényjavaslat maradéktalanul eleget tesz. Elkészültét nagyon széles körű egyeztetés előzte meg, rendelkezéseit megbecsült szakértőkből álló kodifikációs bizottság munkálta ki. A javaslat megfelel a deregulációs elvárásoknak is; záró rendelkezései több mint egy tucat miniszteri rendeletet helyeznek hatályon kívül, felszámolva a ránk maradt szabályozási dzsungelt. Hosszú évtizedek után újra áttekinthető lesz a magyar szerzői jog, és ez, azt hiszem, valamennyi érintett javára válik. A kormány program ja a nemzeti érdekeket kifejező integrációs politika mellett is hitet tett. Ehhez hozzátartozik az értelmesen elvégzett, átgondolt jogharmonizáció, az európai közösségi joghoz való olyan igazodás, amely nem szervetlen áttételt eredményez, hanem a jogrendsz erünkbe beilleszkedő, nálunk is működőképes jogi megoldásokat produkál. A törvényjavaslatot ebből a nézőpontból is kifogástalannak tartom: a még fennmaradt jogharmonizációs követelményeket, a hazai szerzői jogi hagyományokra támaszkodva, korántsem szolgai másolás útján teljesíti. Valójában egyébként az Unió is ilyenfajta jogközelítést vár el tőlünk, nem pedig a közösségi jogszabályok mechanikus recepcióját, átvételét. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, meg kell említenem azt is, hogy a kormányprogramnak központi eleme a jogkövetés erősítése, vagyis - ahogyan oly gyakran elhangzik - a jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés. A javaslat ezen a területen is előrelépésnek számít, akár a szerzői jogi jogsértések megakadályozására vagy megelőzésére szolgáló műszaki eszközök vagy módszerek védelmének bevezetése terén, akár a bírósági végrehajtás szabályainak hatékonyságot fokozó kiigazítását tekintjük. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy hivatkozzam olyan szellemi nagyságok neveire, akik a magy ar szerzői jog múlt századi megszületésénél ott bábáskodtak, mint Szemere Bertalan, Arany László, Apáthy István vagy Jókai Mór. Az ő szellemükre emlékezve is még egyszer be kívánom jelenteni, hogy a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja t ámogatja a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) :
