Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
554 mikroelektronikai ipar újabb kihívásokat jelentett a világ, így a szerzői jogok részére. A szerzői joggal védett művek nem maradhattak meg egyegy ország határain belül, ezért e területen is megindult a kodifikációs munka. Megszülette k a nemzetközi szerződések, mint például a berni uniós egyezmény és ezt követően még számos más szerződés. Mi volt a helyzet Magyarországon? Szemere Bertalan már 1844ben benyújtotta törvényjavaslatát, azonban a király az akkori politikai okok miatt ezt ne m szentesítette. Az első magyar szerzői jogi törvényre 1884ig kellett várni. A törvény a maga korában élenjáró alkotás volt. Elméleti alapjai időtállónak bizonyultak. 1921ben a magyar törvényhozók a hazai törvény rendelkezéseit a berni uniós egyezménnyel összhangba hozták. A II. világháború előtt is készült törvényjavaslat, '34ben, majd ezt követően '47ben. Ebből a tervezetből azonban nem született törvény. Hatályos törvényünk a szerzői jogról - amely szerencsére mentes maradt az ideológiától, és megmar adt annak, aminek készült, praktikus szakmai törvénynek, ezért lehetett ilyen hosszú ideig időtálló - elsők között ismerte el a szoftver védelmét, rendelkezett az üres kazetták után fizetendő jogdíjról, és rendelkezett a kábeltelevíziózás szerzői jogi kérd éseiről is. Időközben a büntetőjog is segítette a jogsértőkkel szembeni fellépést. 1993ban bűncselekménynek minősítette a szerzői és szomszédos jogok megsértését. (14.40) Mik a jelenlegi szabályozás főbb célkitűzései? Meg kell felelni a nemzetközi kötelez ettségvállalásoknak, köztük az EU elvárásainak - ezzel természetesen egyetértünk. A digitális technika és a távközlés korszerű módszereinek terjedése mélyrehatóan érinti a szerzői jogi viszonyokat is. A szabályokat a megváltozott hazai gazdasági és politik ai intézményekhez természetesen hozzá kell igazítani. Továbbra is gondoskodni kell a szerzői jogok érvényesítéséről, ösztönözni kell a szellemi alkotások születését, az értékes művek kiadását, terjesztését, és védeni kell a szerzők jogait. E célokkal össze sségében is egyetértünk. A célok eléréséhez szükséges szabályok közül viszont nem mindegyiket tartjuk elfogadhatónak. Már utaltam rá, hogy a korábbi szerzői jogi törvény és a jelenlegi tervezet is konszenzusra törekvő előkészítésen ment keresztül. A jelenl egi tervezet műhelymunkáinak befejeződése után szinte azonnal megjelent a sajtóban a tervezet által szabályozni kívánt reprográfiai jogdíj fogalma. Ezért az ezt tartalmazó törvénytervezet 21. és 22. §ában foglalt szabályokkal részletesen kívánok foglalkoz ni. Mit is jelent ez az új jogintézmény? Mi a reprográfiai jogdíj alapja? A reprográfia a fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón való többszörözést jelenti. A díj alapja a többszörözés vagy a sokszorosítás. Kiket illet meg a jogdíj? Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket könyvként, kottaként vagy folyóiratban kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron többszöröznek - tehát a szerzőket és a kiadókat. Kinek kell a díjat megfizetni? A reprog ráfiára szolgáló készülékek - ezt egyébként nem tartalmazza a törvényjavaslat , fénymásolók, faxok, nyomtatók, számítógépmemóriák, fényképezőgépek gyártójának, külföldön gyártott készülékek esetében pedig a vám fizetésére kötelezett személyeknek. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Aki tehát a fenti készülékeket - amelyeket egyébként külön jogszabály kíván majd felsorolni - gyártja vagy forgalmazza, jogdíjat fizet, akár sokszorosít szer zői jogi védelem alatt álló műveket, akár nem. Így lenne ez annak ellenére, hogy a tervezet készítői is tudják: a készülékek nagyobb részét nem magáncélú másolásra, hanem a cégek rendeltetésszerű tevékenységével összefüggésben belső munkákra használják. Il yen például a belső kimutatások készítése, műszaki utasítások sokszorosítása, belső tájékoztatók, cégek reklámanyagai.
