Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
555 Mennyi a díj mértéke? Ki állapítja ezt meg, és kinek kell átutalni? A díjat a közös jogkezelést végző egyesület állapítja meg, és a minis ztérium hagyja jóvá. Itt elhangzott az, hogy a készülékek értékének mekkora százaléka lesz a díj. De most tessék csak egy picit figyelni! Magyarországon 1520 milliárd forint értékben forgalmaznak reprográfiára alkalmas készülékeket, ennek alapján a befize tendő díj is milliárdos nagyságrendű lenne. Aggályos a díj elnevezése is, mert a díj valamilyen ellenszolgáltatásért jár, a tervezet szerint pedig a reprográfiai díjat a gyártó vagy forgalmazó befizeti, és nem kap érte semmilyen ellenszolgáltatást. Tehát e z a díj nem díj, hanem egy külön adó. Adó kivetésére pedig egyesület nem jogosult, még minisztériumi jóváhagyással sem. A javaslat indokolatlanul beavatkozik a piaci versenybe, és a vállalkozói szférát, illetve a készülékeket használó intézményeket külön a dóval kívánja terhelni. Ez ellentétes a kormány vállalkozásokat támogató programjával, mert nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon a kis- és közepes vállalkozói szféra terhei tovább már nem növelhetők. Ugyanez vonatkozik az intézményekre is. Aggályos a befizetett pénz további sorsa is, mert a kezelő szervezet saját költségeinek levonása után osztja azt tovább a szerzőknek, illetve a kiadóknak. Az egyesület tehát anyagilag érdekelt a minél magasabb díjak kiszabásában. A javasolt megoldás sérti az ország k öltségvetési érdekeit is, mert a kezelő szervezet díjait saját maga állapítja meg, még annyi megszorítás sincs a tervezetben, amely szerint az indokoltan felmerülő költségek levonása után lehetne a befolyó százmillió forintok további sorsáról dönteni. A te rvezet azon rendelkezése pedig, amely szerint a közös jogkezelő szervezet ellenőrizheti a készülékek forgalmazóinak kereskedelmi adatait és beszerzési forrásait, véleményem szerint megengedhetetlen. Ez azt jelentené, hogy a gazdálkodó szervezeteknek be kel lene számolni egy egyesület részére arról, hogy honnan, mennyiért, milyen akciók keretében szerezték be a reprográfiát szolgáló készülékeiket. Ezt a nonszensz előírást a tervezet megfejeli azzal, hogy amely gyártó vagy forgalmazó elmulasztja az adatszolgál tatási kötelezettségét, akár csak részlegesen is, az a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt fizet. Az átalány összege egyezik az alapdíj összegével. Mi tekinthető indokolt többletköltségnek? Mi az a költségátalány, amely et egy egyesület jogosult megállapítani, és azt kivetni? Mi tekinthető részleges adatszolgáltatásnak? Mi történik, ha egy gazdálkodó szervezet nem hajlandó tudomásul venni egy egyesület hatóságinak vélt jogosítványait? További számos kérdés is feltehető, d e a tervezet nem ad választ a fentiekre, mert nem tud, vagy nem akar választ adni. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Országgyűlés! A fenti szabályozás tarthatatlansága az alábbi példával is illusztrálható. Magyarországon több százezer gépjármű fut, amelyeket azért vásároltak, hogy tulajdonosaik gazdasági érdekeit, kényelmét vagy a tömegközlekedést szolgálják. A gépjárművekkel időnként viszont károkat is okoznak, ritkán szándékosan, gondatlanul viszont gyakra bban. Az így felmerült károk megtérítése iránt a sértett nem a károkozóhoz fordulhatna, hanem egy olyan alaphoz, amelybe minden gépjárműtulajdonos köteles díjat fizetni, amikor megveszi a járművét. Így annyit fizet az is, aki kárt okozott, mint más, aki m egvette a járművet, és nem okozott kárt vele egyszer sem. Az ilyen szabályozás alapján a károkozó felelőssége szinte elenyészik, és a kárt nem okozók fizetnek olyan díjat, amiért semmilyen ellenszolgáltatás nem járna a részükre. A tervezet reprográfiai díj jal kapcsolatos rendelkezései is így működnének, amennyiben a parlament a jelenlegi előterjesztést fogadná el. Ugyanis azok, akik szabálytalanul szerzői jogi védelem alá eső termékek sokszorosítására, vagy arra is használják a készülékeket, a jogosan fizet endő díj töredékét térítenék csak meg annak, amit egyébként törvényesen fizetni kellene. Akik
