Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
553 közlése megvalósul akkor is, ha a nyilvánosság számára oly módon biztosí tják a műhöz való hozzáférést, hogy annak tagjai egyedileg dönthetnek az átvitel, a lehívás idejéről és helyéről. Újszerű és sok vitára fog okot adni a reprográfiai szabályozás. Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések között a törvényjavaslat újszerűen szabályozza a számítógépi programalkotást, a szoftvert, és az erre, valamint az adattárra vonatkozó vagyoni jogokat átruházhatóvá teszi. A várható filmtörvényt megelőzően a törvényjavaslat külön fejezetben foglalkozik a filmalkotásokkal és más audiovizuáli s művekkel. Az indokolás utal arra, hogy a megfilmesítési szerződés a felhasználási szerződés sajátos válfaja, és éppen ezért a hatályos törvénynél részletesebben és árnyaltabban szabályozza a felhasználási jogok, a vagyoni jogok átszállását, és az ellenke ző kikötésre is módot ad. A javaslat - főként francia jogi mintákra építve - meghatározza a film előállítójának fogalmát is, és kibővíti a rendező jogait. A szerzői jogvédelem tárgyai közé újdonságként bevonul a reklámozás céljára megrendelt mű. A törvény ezzel az üzleti élet fontos gyakorlati igényét elégíti ki. A törvényjavaslat a hatályos törvénynél rugalmasabban szabályozza a felhasználási szerződéseket. Külön ki kell emelni a törvénynek azt a rendelkezését, hogy akkor is módosíthatja a bíróság a felhas ználási szerződést, ha a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy befejezésül Goethe egy szép mondatát idézzem: "A művészet a kimondhatatlan tolmácsa". A mi feladatunk, hogy megfogalmazzuk és törvénybe iktatva kimondjuk azokat a jogi normákat, amelyek hatékony védelmet nyújthatnak a kimondhatatlan tolmácsainak, és ezért a FideszMagyar Pol gári Párt nevében a előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps. - Bekiabálások a Fidesz padsoraiból: Bravó!) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Serfőző Andrá snak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Kiszely Katalin, a Kisgazdapárt részéről. DR. SERFŐZŐ ANDRÁS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szerző i jog témakörében többek között szeretnék néhány szót arról szólni, hogy honnan indult a hazai szabályozás, hogyan viszonyult ez az akkori nemzetközi szabályokhoz, hiszen volt időszak, amikor a területen szinte párhuzamosan haladtunk együtt a nyugati jogfe jlődéssel. Beszélnék arról, hogy melyek a jelenlegi tervezet főbb célkitűzései, és részletesebben szólnék a reprográfiai díjról, mint új jogintézményről. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy akár az előterjesztő, akár a Fideszfrakció vezérszónoka mit mond er ről. Olyan érzésem támadt, hogy igyekeztek gyorsan túl lenni rajta, pedig higgyék el - ha majd ebbe egy kicsit részletesebben belemegyünk , hogy a törvényjavaslatnak ez az egyik nagyon lényeges pontja. Tisztelt Országgyűlés! Akiknek volt módjuk áttanulmán yozni a tervezetet, tapasztalhatták, hogy ez nem könnyű olvasmány, a szerzői jog meglehetősen bonyolult, az idők során önálló jogterületté nőtte ki magát. Eredete a technikai fejlődéssel, a könyvnyomtatás fejlődésével van szoros összefüggésben; elhangzott itt utalás Luther Márton időszakára, korára, a már akkor is felmerült problémákra. E jogrendszer lényegesebb változásai is kötődnek a technikai fejlődéshez, általában követő módon. A legkorábbi, erről szóló törvény 1710ben keletkezett Angliában. Amerikába n jóval később, az alkotmány cikkelyei közé emelték a következő alapelvet: "A haladás érdekében a tudományok és a hasznos művészetek terén a szerzőknek és a feltalálóknak meghatározott időre biztosítani kell a kizárólagos jogokat írásaik, illetve találmány aik fölött". A cél tehát a haladás előmozdítása volt, az eszköz pedig a szerzők jogainak védelme. Míg Angliában a könyvnyomtatás, Amerikában a filmipar jelentette az újabb kihívásokat a szerzők, kiadók, felhasználók részére. Ezt követően Amerikában a szilí ciumvölgyből sarjadzó
