Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SASVÁRI SZILÁRD, a kulturális és sajtóbizottság elnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KISZELY KATALIN, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója:
550 ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági vélemények ismertetésére kerü l sor, az elfogadott napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Sasvári Szilárd úrnak, a kulturális bizottság elnökének, a bizottság előadójának. SASVÁRI SZILÁRD , a kulturális és sajtóbizottság elnöke, a bizottság előadója : K öszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Úr! A kulturális bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Úgy találta, hogy a digitális technika és a távközlés korszerű módszereinek a k ihívásaira megfelelő választ ad, a hazai gazdasági és társadalmi helyzethez igazítva egyensúlyt teremt a szerzők és más jogosultak között, gondoskodik a jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyságának a fokozásáról, hiszen a végrehajtási törvényt is kiegé szíti, a nemzetközi kötelezettségekkel pedig teljesen összhangban van. Helyes az, hogy nem az 1969. évi III. törvény módosítása történik, hanem egy egységes jogalkotás van a kezünkben. Tisztelt Ház! Ennek a törvényjavaslatnak az alapvető célja, hogy ösztön özze az alkotó tevékenységet, ezért biztosít a szerzői jogi törvény személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerzők számára. Ezzel, miután a szerző mindig nemzeti - kultúrájánál, kötődésénél, anyanyelvénél fogva , hozzájárul a nemzeti kultúra megóvásához i s. Ez a javaslat egyensúlyt teremt a magánérdek és a közérdek között. A magyar szerzői jogi törvényhozásnak európai mintákat is figyelembe kell vennie. Ez azért is fontos, mert az európai jogharmonizáció - legalábbis e tekintetben bizonyára - mindig a nemz eti kultúra védelmének az oldaláról indult, és ezek a jogi megoldások mindig is szerzőbarátnak és a hazai kulturális ipar feltételeit figyelembe vevő jogalkotásnak tekinthetők. Helyes tehát az a cél, tisztelt Ház, hogy a szabályozás követi a technikai fejl ődést. Helyes az a megoldás is, hogy alapvetően gyakorlatias és működőképes megoldást kínál. Különösen fontosak abból a szempontból ezek a rendelkezések, hogy a felhasználási szerződések szabályozását teszik rugalmasabbá, életszerűbbé, és a szerzők számára is garanciát teremtenek. Ezzel támogatja a kulturális bizottság a törvény vitáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kiszely Katalinnak, az európai integrációs ügyek bizottsága előadójának. DR. KISZELY KATALIN , az európai integrációs ügyek bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az európai integrációs ügyek bizottsága a szerzői jogi törvény módosítását elsősorban integrációs szempontokat figyelembe véve tárgyalta meg. Ez értelemszerű is, hisz a szerzői jog újrakodifikálását elsősorban ezen szempontok indukálták. Az integrációs bizottság az új részeit vizsgálta elsősorban a törvényjavaslatnak. Így időt szenteltünk a filmmel kapcsolatos védelmi időknek, a digitális hordo zókhoz kötődő, szoftverekhez kötődő jogoknak, megvizsgáltuk a megfilmesítési szerződés kibővítésének az indokait; elsősorban ez a filmproducer megjelenésével és e jog kiszélesítésével kapcsolatos. Vizsgáltuk az adattárolással kapcsolatos jogokat. Vita alak ult ki a reprográfiai jogdíj kapcsán, valamint azoknak az eszközöknek a soráról - ezen eszközök meghatározására majd a kormány kap külön jogszabály alapján felhatalmazást , hogy vajon mik tartoznak ezen eszközök sorába. Sőt, vizsgáltuk azt is, hogy milyen díj formájában lesz beszedhető - vajon átalánydíj formájábane - a reprográfiai jogdíj. Mindent egybevetve: az 1969. évi III. törvény is már jó törvény volt. Az e törvény megalkotása és kodifikálása kapcsán a jó tapasztalatokat és rendszerező elveket visz i tovább - az integrációs előírásokhoz való igazodást hozzáadván, és a jogszabály eurokonformmá tételét célzó rendelkezéseket és a nemzetközi egyezmények tapasztalatait egy jogszabályban újrakodifikálván - ez a törvényjavaslat. Az integrációs bizottság arr a a megállapításra jutott, hogy az újrakodifikált szerzői jog a kor követelményeinek megfelelő eurokonform jogszabály. Az európai integrációs ügyek bizottsága 19 szavazatból 18 igen és 1 tartózkodás mellett a tisztelt parlament számára
