Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
547 védelmének sajátos vonzataként jelenik meg. A szerzői jogok alapjogi minősítésének irányába mutatnak az ENSZ egyezségokmányaiban foglaltak is. Leszögezhető tehát, hogy a szerzői jogok védelem alá helyezése állami feladat, alkotmányos követelmény, és nem csupán a szerzők oldaláról jelentkező erkölcsi elvárás. Nem véletlen ugyanakkor az sem, hogy szerzői jogról csak Gutenberg óta beszélhetünk. A szerzői jogi szabályozásnak ugyanis az is feladata, hogy a kulturális ipar működési feltételeiről, a szerzői műveket felhasználó vállalkozások befektetéseinek megtérüléséről gondoskodjon. (14.00) Ha nem így volna, elhalna az a közvetítői közeg, amelynek segítségével a mű a közönség számára hozzáférhetővé és élvezhetővé válik. Ebben az értelemben a szerzői jogi szabályozás a kötőszövet, amely a szerzőket közönség ükkel összekapcsolja. Ezért a szerzői jogi törvényhozásnak mindenkori tiszte, hogy a magán- és a közérdek kényes egyensúlyát megteremtse, illetve fenntartsa. Egyensúlyra van szükség a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között. A szabályozásnak ki kell elégítenie az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás jogos igényeit is. Tisztelt Országgyűlés! A javaslatot négy fő célkitűzés vezérli: egyrészt a jelentősen megváltozott hazai ga zdasági és társadalmi helyzethez kell igazítani a szabályozást, elsőbbséget adva a gyakorlatiasság, a működőképesség és a hatékonyság szempontjainak, számot vetve a szerzői jognak a gazdaságban, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban betöltött egyre nagyobb szerepével. Másrészt hosszabb távon is megfelelő választ kell adni azokra a kihívásokra, amelyeket a technikai fejlődés támaszt - elsősorban a digitális technika és a távközlés korszerű módszereinek terjedése folytán - a szerzői joggal szemben. Harmadrész t cél az is, hogy az Európai Közösség szerzői jogi irányelveiben előírtakkal a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztessük a magyar szabályozást. Meg kell továbbá teremteni a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött új nemzetközi szerződések megerős ítésének belső jogi feltételeit is. Végül negyedszer, de nem utolsósorban gondoskodni kell a szerzői és a szomszédos jogok megfelelő és minél szélesebb körű érvényesüléséről. Ennek érdekében megerősítve kell fenntartani az egyedileg nem gyakorolható szerző i és szomszédos jogok közös kezelésének rendszerét, továbbá fokozni kell a jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyságát. A javaslatban foglaltak e célkitűzések megvalósítására irányulnak. E törekvések természetszerűleg sok esetben találkoznak és egymássa l összefonódva jelentkeznek. Tisztelt Ház! Mivel a javaslat újdonságai az imént említett főbb célok köré szerveződnek, bemutatásukra is e célrendszer szerinti csoportosításban vállalkoznék. Mivel a törvényjavaslat több mint 110 szakaszból áll, a változások közül csak a legfontosabbakra szeretném felhívni becses figyelmüket. A gazdasági és társadalmi változásokkal elsősorban azok a szabályozási újdonságok hozhatók kapcsolatba, amelyek a vagyoni jogok forgalomképességének bevezetését, a szerzői jogok gyakorlá sának életszerűbbé tételét, valamint a szerződési szabadság szélesebbre tárását célozzák. Közismert tény, hogy a szerzők rendszerint a gyengébb fél pozíciójában vannak a szerződéses viszonyokban. Védelmük érdekében ezért a javaslat általános szabályként fe nntartja a szerzői vagyoni jogok elidegenítésének tilalmát. Így a nem egyszer erőfölényben lévő felhasználó nem kényszerítheti a szerzőt vagyoni jogainak átruházására. Fordulat azonban a hazai szerzői jog fejlődésében, hogy a javaslat ezt a korábban mereve n, rugalmatlanul alkalmazott tételt megtöri minden olyan esetben, amikor azt a művek létrehozásának és felhasználásának körülményei, sajátosságai indokolják. E gyakorlatias szemlélet a szerzők érdekeit éppúgy szolgálja, mint ahogy megfelel a hazai kulturál is ipar szükségleteinek.
