Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
548 Az általános szabállyal szemben a javaslat szerint a szerzői vagyoni jogok átruházhatók, illetve átszállnak vagy átszállhatnak a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként elkészített mű, a szoftver, az adattár, a reklámozás céljára megrendelt mű esetében, valamint megfilmesítési szerződés alapján. A vagyoni jogokra is kiterjedő jogutódlás következik be továbbá az úgynevezett együttesen létrehozott műveknél is. A törvényjavaslat a személyhez fűződő jogok gyakorlását életszerűb bé teszi. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja. Hatályos jogunk a mű bármiféle megváltoztatását a szerző személyhez fűződő jogának megsértéseként írta le. Ez a mű integritásá nak túlzott védelmével járt, ami ráadásul még mások alkotói, előadóművészi szabadságának aránytalan korlátozásaként is hatott. A javaslat ezért most visszatér a berni uniós egyezmény bevált és a technikai fejlődéshez is idomuló szabályához. Ennek megfelelő en csak a mű eltorzítását, illetve megcsonkítását, valamint más olyan megváltoztatását vagy megcsorbítását minősíti jogsértésnek, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. A felhasználási szerződések új szabályai az eddiginél jóval nagyobb mozgás teret adnak a felek számára. E területen megszűnik a szabályozás áttekinthetetlensége, ami az indokolatlan többszintűségből és a túlzottan részletes miniszteri rendeletekből adódott. A javaslat nem korlátozza a felhasználási szerződések időtartamát. A jövő ben felhasználási szerződés, azon belül kiadói szerződés köthető lesz nemcsak határozott, hanem határozatlan időtartamra is. A felhasználási szerződések diszpozitív, a felek szerződési szabadságát szélesre táró új szabályozása a szerzők számára is fontos g aranciákat tartalmaz. Ilyenként említhető a szerző számára kedvezőbb értelmezést megkövetelő rendelkezés, vagy például az olyan kikötés semmissé nyilvánítása, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt. Garanciát jelent az írásba foglalás alaki követelménye és az úgynevezett bestsellerklauzula is, amelynek alapján kizárható, hogy a váratlanul sikeres mű felhasználásának előre nem láthatóan nagy hasznát a szerző további díjazásának mellőzésével csupán a felhasználó élvezze. Tisztelt Országgyűlés! Most röviden szólnék a javaslatnak azokról a tartalmilag új rendelkezéseiről, amelyek a leginkább kötődnek a technika legújabb kori fejlődéséhez. Közismert, hogy a fénymásolás milyen magas technikai színvonalon áll és menny ire elterjedt. A nyomtatott formában terjesztett művek fénymásolással vagy más hasonló módon történő sokszorosítása olyan méreteket öltött, hogy az már hátráltatja a művek rendes felhasználását, visszaveti a műpéldányok forgalmát, és így indokolatlanul sér ti a szerzők és a kiadók jogos érdekeit. Erre válaszképpen javaslatunk bevezeti a reprográfiai jogdíjat. A jogdíj alapja a fénymásoló készülékek, illetve a tartozékaik ára. Megfizetni a jogdíjat a gyártónak vagy importált készülékek esetében a vám fizetésé re kötelezett személynek kell. A jogdíj mértékét miniszteri jóváhagyással a jogosultak magánszervezetei állapítják majd meg, az előzetes becslések szerint a jogdíj összege a készülék árának 5, azaz öt százaléka alatt fog maradni. A számítógépeket összekötő világhálózat, az internet világszerte nagy fejtörést okozott és okoz a jogászoknak. A Szellemi Tulajdon Világszervezetében a közelmúltban létrejött új egyezmények nemzetközi szinten adtak választ e legújabb technikai fejleményre. A törvényjavaslat ezekkel az egyezményekkel összhangban szabályozza a számítógépes hálózatokon megvalósuló interaktív, lehívásos műterjesztést. Kiterjeszti a szerző kizárólagos jogát a nyilvánossághoz való közvetítésnek arra az esetére is, amikor a művet vezeték útján vagy más has onló módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
