Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
516 maga a törvény is kimondja, hogy a hatályba lépő törvény nem vonatkozhat természetesen azokra az eseményekre, amelyekre érvényes engedélyek, jogszerű határozatok vannak. Láttunk ebben az országban 24 óra alatt születő jogerős határozatokat, s nagyon félün k tőle, hogy ilyenek fognak születni ebben a két hétben is. A gazdaságnak és a gazdagságnak óriási az igénye arra, hogy erre a területre betörjön. Tehát ha kell, rendkívüli ülésnappal vagy bármilyen formában, de ezt a kérdést meg kell oldani, s kérjük az a lelnök úrtól, hogy továbbítsa ezt az elnök úrnak. Miért is helyezte hatályon kívül? Több érv elhangzott, én csak kettőt szeretnék kiemelni: egyrészt az alacsony szintű szabályozás, a szabályozási mód miatt - erre még vissza szeretnék térni , másrészt azér t, mert nincsen határidőhöz kötve - hogy nagyon egyszerűen fogalmazzak - az a bizonyos rendelet, az 1/1989es rendelet határidő nélkül szabott meg építési tilalmat. Ebben a vonatkozásban azonban ez a törvény sem elégíti ki az igényeket, az alkotmánybíróság i igényt sem, mert hiszen az a megfogalmazás, amely a hatályba léptetésre vonatkozik - és most mindegy, hogy az 1. § (2) bekezdését, vagy az 5. § (1) bekezdését idézem, az 5. § (1) bekezdését idézem, mert az tűnik pontos szövegnek , "ez a törvény április 1jén lép hatályba", mondja s szöveg - nyilván nem tud, ha 12én szavazunk róla , és "a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvény hatálybalépésével hatályát veszíti." Mi történik, ha ez a törvény megint csak nem születik meg nagy on sokáig? Tudjuk, hogy elő van készítve, de úgy gondolom, joggal beleilleszthetnénk a törvénybe - az alkotmánybírósági elvárásnak megfelelően és nem tarthatatlan határidővel , legyen módosító indítványként benne, hogy "az üdülőkörzet területrendezéséről szóló törvény hatálybalépésével, de legkésőbb 2000. december 31ével". Azt hiszem, elég sokat mondtam, egy évet a mostani minisztériumi tervekhez: 2000. december 31ével hatályát veszíti. Ez a parlament és a kormány számára is olyan kötelezettség lenne, ho gy valóban megalkossuk ezt a törvényt; másrészt, hogy végre biztosan megálljon az Alkotmánybíróság előtt ez az átmeneti törvény, nehogy az Alkotmánybíróság megint csak azt mondja, hogy a tulajdonjog határidő nélküli korlátozása alkotmányellenes, akár törvé ny, akár rendelet útján történik. És hogy egy kicsit a történelemhez visszanyúljak: miért is született az Alkotmánybíróságnak ez az állásfoglalása? Valószínűleg ebben szerepet játszott, hogy nemcsak 1989 óta, s ahogy előttem képviselőtársam említette, már '83 óta. Szeretném mondani, hogy az 1073/79es rendelet már meghatározta a teljes balatoni sávban a tilalmat, sőt 30 és 150 méter között változó, de döntően 150 méteres part menti sávban rendelt el teljes tilalmat. Nehogy valaki azt gondolja, hogy akkor ez a legrégebbi dátum! Folyamatosan - még akkor is, ha közben voltak kiskapuk és stiklik , az akkori jogszabályi rendben - néha rendeletek sem voltak, csak utasítások - a Balatoni Intéző Bizottság az 1964es határozatában definiálta a partvonalat, és tiltás t rendelt el a teljes partvonal mentén. 1964től kezdve gyakorlatilag teljes partvonali tiltás vaj, még akkor is, ha időnként, még egyszer mondom, kiskapukat találtak az emberek, s ahogy látjuk, ez sajnos nem is olyan ritkán történt meg. A második, amiről szeretnék beszélni: a törvénytervezet előkészítettsége. Már szó esett arról a bizottsági ülésen is, hogy bizony az előkészítés során - nyilván éppen azért, mert az átfogó terv előkészítése zajlik, s az átfogó terv vonatkozásában mintegy 400 önkormányzat, i lletve szervezet, civil szervezet, egyebek megkeresése már megtörtént, nyilván ezzel is magyarázható, de kétségtelen - ennek a tervnek a törvény szerinti egyeztetése az önkormányzatokkal elmaradt. (11.40) Az is kétségtelen, hogy az átmenetiség bizony érződ ik a megfogalmazásokon is, hiszen - és nem akarom bántani a törvény készítőjét - egy alig több mint kétoldalas, még ritka szedéssel is alig több mint kétoldalas törvényben olyan alapvető hiba van, még egyszer mondom, hogy az 1. § (2) bekezdése és az 5. § ( 1) bekezdése is szabályozza a hatályba léptetést, eltérően ráadásul.
