Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
517 Az egyik helyen a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének az Országgyűlés által történő elfogadásáról beszél, a másik helyen pedig a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrende zési tervéről szóló törvény megalkotásáról beszél. Most akkor nem világos: lesz egy terv, azt elfogadjuk, aztán lesz egy törvény, és mi lesz a kettő között? Tehát azt hiszem, hogy sikerült egy kis zavart kelteni. A szabaddemokraták részéről mi egy olyan mó dosítást adunk be, amely az 1. § (2) bekezdését kivenné, és így egyértelmű lenne, hogy a törvényig ez hatályban marad, de ahogy említettem, legkésőbb 2000. december 31ig. A második: a szakmával sem történt meg azért a teljes körű egyeztetés. Azért hoztam ide az 1964es Balatoni Intéző Bizottságot, nem azért, mert feltétlenül jó döntéseket hozott, hanem azért, mert a munkáját azzal kezdte, hogy az aktuális partvonalat definiálta. Ugyanis az a probléma, hogy nagyon sokféleképpen lehet ma értelmezni a partvon alat, például az, ami a földhivataloknál bejegyzésre került. Én az elmúlt időszakban államtitkárként is rengeteg olyan panasszal küszködtem, hogy az a nyilvántartás messze nem a valódi partvonalat tartalmazza, tehát házak, épületek, telkek, feltöltések van nak bőven azon a vonalon belül, amit mi partvonalnak nevezünk. A másik helyen meg éppen fordítva, olyan kitermelés történt, hogy a partvonal körülbelül 2030 méterre van bent a vízben. Tehát az első nagy gond a szakértők szerint is az, hogy a partvonal min t szó, nehezen lesz értelmezhető. Ráadásul a bizonytalansága - egy olyan 1520 méteres - megvan, most még nem akarok abba belemenni, hogy melyik vízállás szerinti. Itt feltétlenül a nyilvántartási problémát szeretném csak kihangsúlyozni, és emiatt én azt j avasolom, hogy mindenképpen térjünk el a 30 métertől, mégpedig a biztonság felé, tehát fölfelé. Ez az egyik javaslatunk. A szabaddemokraták másik javaslata pedig úgy szólna, hogy ezt a 30 métert, amit egyébként javasolunk 50ben megállapí tani, mindenképp minimumnak tekintsük, és a törvényben írjuk le, hogy minimum 50 méternek kell lenni, de minden helyi önkormányzat felhatalmazást kap, hogy önkormányzati rendeletében ezt a határt maximum 150 méterig kibővítse. Ezzel egyébként a sajátosságo knak és a speciális helyzet kezelésének is adnánk lehetőséget. A törvény tehát minimumot határozna meg, de meghatározna egy maximumot is, és azon belül önkormányzati rendelettel lehetne változtatni. A következő kérdéskör, hogy mire terjed ki. Itt már szó e sett arról, hogy miért került feloldásra - értjük, hogy indokolt - egy átmeneti szabályozásban a szőlőművelésbe bevont vagy szőlőművelésre használt területeken az ingatlanépítési lehetőség, hiszen úgy tűnik, hogy ez előkészítetlen ebben a formájában, és na gyon nehéz lesz utólag helyrehozni a hibákat a nagy törvényben - ahol már a Balaton képére, egyebekre is kitérünk, és ahol már a szabályozás teljes körű rendszerét fogjuk kialakítani ; ha meghatározunk egy szabályozást, azt nem tudjuk alkalmazni azokra, a melyek az átmeneti időszakban engedélyt kaptak. És bizony nem vagyok benne biztos, hogy a 40 település építési hatóságán mindenütt a világörökség színvonalát, igényességét és természeti kincseinket védő szemlélet fog eluralkodni akkor, amikor itt milliós v agy többmilliós, vagy több tíz milliós érdekek jelennek meg akár a borászatban, akár az idegenforgalomban. Nem akarom bővebben mondani, de hát a pici hivatalnok és a nagy döntésszabadság mindig problémát okoz. A mellékletről is szeretnék szólni, arról nem esett eddig szó. Úgy gondolom, a szakmai egyeztetés hiányára utal, hogy tudniillik a mellékletből tényleg kimaradtak azóta már önállóvá vált települések, tehát nem ebből áll a Balatonpart, mint ami a mellékletben látható. Nyilván ez javítható, ez megint c sak egy olyan probléma, amit javítani is kell, tehát megint csak semmiképpen nem ússzuk meg a módosító indítványokat. De ami mindenképpen problémát okoz ezen a technikai módosításon túl, az az, hogy ha figyelmesen olvasták, akkor a melléklet végén van egy olyan kivételes szabályozást tartalmazó rendelet, amelyet általában nem szoktunk a mellékletbe tenni, mert hiszen érdemi.
