Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HORVÁTH BÉLA (FKGP):
513 A rövid áttekintés után térjünk ki még egy kicsit egy műszaki kérdésre! Építésügyi szempontból vizsgáljuk meg a Balaton tó helyzetét, és mint említettem, azért megyek bele ennyire részl etesen, mert ritkán beszélhetünk építészeti kérdésekről a tisztelt Ház falai között. A Balaton környékén a maira sok tekintetben hasonlító településhálózat már az 1002 és 1500 közötti időszakban kialakult, több száz évvel ezelőtt. A települések száma az 15 00as évek közepén - a pusztákat is beleértve - megközelítette a kétszázat. A jelenlegi közvetlen partmenti települések közül harminchét már az 1715. évben is létezett. Érdemes nagyon röviden áttekinteni a fejlődés egyes fázisait. A Balatonhoz tartozó part szakaszok átalakulása üdülőterületekké már az 1800as évek végén elkezdődött. Az 1970es évek végére teljesen megváltozott a tópart, és ahogy említettem, a déli parton a közvetlen parti sáv - Balatonvilágostól kezdve Balatonmáriafürdő nyugati részéig - töb b mint 80 kilométeres hosszúságban szinte egybefüggően beépült. (11.20) A Balaton helyzetével kapcsolatban és a most benyújtott törvényjavaslat értékelésekor nagyító alá kell vennünk a Balaton és környéke infrastrukturális helyzetét. A gazdasági infrastruk túra jellemzői közül a törvényjavaslat szempontjából különösen a lakásállomány, az üdülőépítés és az infrastruktúra közül elsősorban a víz- és csatornahálózat érdemel nagyobb figyelmet, hisz ezek azok a mutatók, amelyek jellemzik a Balaton túlterheltségét, és alátámasztják azokat az átmeneti rendelkezéseket, ideiglenes korlátozásokat, amelyek megalapozzák az előttünk fekvő törvényjavaslat jogosságát. Magyarországon 1996ban több mint 4 millió lakás volt, és a lakásszám az országos átlagtól eltérően a balato ni térségben jobban, 5,5 százalékkal növekedett. A nyaralóépítések területén a Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint kicsit kusza a helyzet, hiszen sem az 1980as, sem az 1990es összeírás, népszámlálás nem tartalmazott üdülőkre vonatkozó adatokat. Az 1970es népszámlálás idején a balatoni üdülőkörzet településein mintegy 15 ezer üdülőt írtak össze, és az eltelt időszakban gyakorlatilag nem volt nyomon követhető az üdülőépítések száma nyilvántartási és egyéb adminisztratív okok miatt - becslésekre táma szkodnak. Eszerint körülbelül azt lehet mondani, hogy napjainkban a Balaton környékén mintegy 35 ezer az üdülők száma; ezeknek legalább egyharmadát a közvetlen partmenti sávon találhatjuk. Rendkívül fontos kérdés és a törvényjavaslatnak is egyik indító oka , ha megnézzük, milyen a Balaton környéki infrastrukturális kiépítettség, nevezetesen ezen belül is a víz- és csatornahálózat. A közüzemi víz- és csatornahálózat fejlesztése az elmúlt években sem a kívánatos összhangban történt a Balaton környékén. A Balat on térségében a közüzemi vízhálózat 1991 és '96 között 161 kilométerrel bővült, így összességében mintegy 2800 kilométert tesz ki a hálózat összhossza, a szárnycsatornahálózat pedig 96 kilométernyi gyarapodás ellenére is csak 1000 kilométer hosszúságú, mi ndez nagy területi különbségekkel. Két statisztikai adatot szeretnék még a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján elmondani. Miközben a közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya a közvetlen partmenti településeken 9798 százal ék, addig a közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya közvetlenül a partmenti településeken csak 63 százalék. Ezek a statisztikai adatok azért voltak rendkívül fontosak, mert így megértjük az előttünk fekvő törvényjavaslat 2. §ának (2 ) bekezdését, amely olyan tiltó rendelkezést ír elő, hogy "A települések területén a jóváhagyott településrendezési tervekben már kijelölt, beépítésre szánt területen lévő telkeken építmények elhelyezésére engedély csak akkor adható, ha a telek teljesen kö zművesített, illetve az építés következtében jelentkező többletigényeket a közművek biztosítani tudják." Láthatjuk, hogy ez a tiltó rendelkezés szakmailag megalapozott, hiszen a statisztikai adatok a közműállapotok tekintetében ezeket indokolják. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat műszakiépítésügyi hátterének vizsgálata után egy idézettel szeretném jellemezni a beterjesztett anyagot. Hamvas Bélától idézek, aki azt mondta: "A civilizációt
