Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
505 Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbségi vélemény előadójaként azok véleményét szeretném ismertetni önökkel, akik a bizottsági ülésen nemmel, illetve tartózkodással szavaztak. Úgy gondolom, nem véletlen, hogy az önkormányzati bizottság ban kisebbségi vélemény is kialakult, ez abból következik, hogy ez az átmeneti szabályozás és az egész szabályozás önkormányzati érdekekkel ütközik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mi ennek a szabályozásnak a szükségességét vitattuk volna, sőt hangs úlyozom: a hozzászólók közül senki nem vonta kétségbe ennek az átmeneti szabályozásnak a szükségességét, de sokkal jobb, sokkal optimálisabb lett volna az, ha nem kerül sor átmeneti szabályozásra, hanem már most a végleges Balaton kiemelt üdülőkörzet terül etének rendezési szabályozására sor kerülhetett volna. Ez tehát egy kényszerhelyzet, és úgy gondolom, senki nem állíthatja azt, hogy ez a kényszerhelyzet jó lenne. A véleménykülönbség egy része, úgy gondolom, így érthető. A másik kérdéskör, amit mi vitattu nk - és ezt nagyon fontosnak tartom , hogy formai, eljárásjogi szempontból voltak aggályaink, észrevételeink. Az első ilyen formai, eljárásjogi kérdéskör az, hogy a parlament új, háromhetes ciklusra történő átállása miatt ennek a törvénynek a végszavazásá ra április 12én kerülhet sor. Itt mindenki arról beszélt, hogy ennek április 1jén hatályba kell lépnie, ez így igaz, és arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ez most problémás, nem látjuk sem a kormány, sem a kormánypárti képviselők ötletét, javaslatát arra, hogy fogják ezt megoldani. Engedjék meg, hogy néhány egyéb kérdésre is felhívjam az önök figyelmét. A javaslatot a képviselők a bizottsági ülést megelőzően egy, kettő, a legjobb helyzetben lévő képviselő három nappal korábban kapta meg. Ez nem teszi lehet ővé azt, hogy a képviselő tárgyalni tudjon szakértővel, az érintett önkormányzati vezetőkkel. El tudom mondani, hogy azóta a Somogy megyei szocialista képviselők csoportjához már tíz észrevétel érkezett, és nagyon hasznos észrevételek, majd meglátják képvi selőtársaim a módosító indítványokban, hogy ezek jogos észrevételek, de a bizottsági ülésre ezek az észrevételek még nem álltak, nem állhattak rendelkezésre, mert - mondom - nem kaptuk meg időben ezt az anyagot. Úgy gondolom, amikor arról beszélünk, hogy e z a parlamenti munkarend mennyivel jobb, akkor ezeket el kell mondani; lehet, hogy jobb, de ha nem kapja meg a képviselő az anyagot, akkor arról nem lehet tárgyalni. Az, hogy szóba került az a dolog, hogy lehete ezt bizottsági ülésen tárgyalni, csak erre irányult, nem arra, hogy ez szükségese vagy sem. A másik ilyen kérdéskör: a törvényjavaslat előkészítése során nem kérték ki az országos érdekvédelmi szövetségek véleményét. Hét ilyen országos érdekképviseleti szövetség van, egyiknek sem küldték meg az an yagot, nem kértek róla véleményt. Ebből látható, hogy az érdekképviseleti szövetségek nem vettek részt ennek a jogszabálynak a megalkotásában, ezzel megsértették a jogalkotásról szóló törvény 20. és 31. §át. Ez tény, ezt, úgy gondolom, szóvá kell tenni, azért, hogy máskor ne forduljon elő ilyen törvénysértés. A következő kérdéskör: nem küldték meg ezt a törvénytervezetet a megyei önkormányzatoknak. A jogalkotásról szóló törvény előírja, hogy ezt meg kell tenni. (10.40) Ezzel az 1987. évi XI. törvény 30. §át, valamint az önkormányzati törvény 103. § (3) bekezdését is megsértették. Nem mehetünk el amellett, hogy ez nem nagy horderejű törvény, hogy kis törvény vagy nagy törvény, mert nincs ilyen. Az eljárási szabályokat minden törvény esetében be kell tartan i, és az ellenzéki képviselőknek szóvá kell tenniük, ha az eljárásjogi szabályokat nem tartják be. A bizottsági ülésen felvetődött a kétharmadosság kérdésköre is. A bizottsági ülésen kapott válaszok nem megnyugtatók. Nem lehet arra hivatkozni, hogy nem az egész területrendezési alapjogot korlátozza ez a törvény, hanem annak csak egy részét. Ha ezt elfogadnánk, akkor részenként lehetne az alapjogot korlátozni feles törvényben, ami pedig nonszensz. Az sem
