Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
499 következően, szükségszerű az, hogy az államigazgatási szerv hivatalból eljárjon, bármiféle kérelem nélkül. Ennek következtében álláspontom szerint abban az esetben lehet elfogadni a beterjesztett törvényjavaslatot, ha legalább az államigazgatási eljárás esetében - amely egyébként szűk kört érint, hiszen a bíróság által felülvizsgálható közigazgatási határozatok szférájában már a polgári peres eljárással kapcsolatos 1. § el őírásai érvényesülnek - könnyítünk az ügyfél helyzetén. Ez esetben az államigazgatási szerv, a felettes közigazgatási szerv számára az Alkotmánybíróság megküldené az alkotmányjogi panaszt elbíráló határozatát, s a felettes közigazgatási szervnek hivatalból kellene eljárnia, a 71. §ban szabályozott módon döntenie, természetesen azon helyes feloldó kritériumok figyelembevételével, melyek a b) és c) pontra vonatkoznak. Tehát nem lehet figyelembe venni a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, valamint azt, hogy már egy év eltelt a határozat jogerőre emelkedése óta. Ezen 2. § módosítására frakciónk nevében egyébként módosító javaslatot nyújtottam be. Még néhány megjegyzés a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Sajnos ennél a törvényjavaslatnál is érvényesül az a gyakorlat, hogy szabályozatlan kérdéseket megoldani kívánunk olyankor is, amikor azok az alapvető tárggyal nem függenek össze. Kétségtelen, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény elmulasztotta az igazságügyminiszte r, illetőleg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére megadni a felhatalmazást az ügyviteli és a statisztikai adatszolgáltatás rendezésére. (10.10) Ezt a hiányosságot kívánja pótolni a törvényjavaslat mind a büntetőeljárásnál, mind a polgári perren dtartásnál, a polgári peres eljárásnál. Itt csupán egy egyszerű felhatalmazásról van szó mindkét esetben. Ezek mégsem illeszkednek a tárgykörhöz, ennek következtében ezt a rövid törvényjavaslatot is némiképp eklektikussá teszik. Ez esetben természetesen ne m okoz nehézséget a módosítás felismerése, illetőleg a felhatalmazó rendelkezés megtalálása, hiszen mindössze öt paragrafusból áll a javaslat. Hosszabb törvényjavaslatok, illetőleg elfogadott törvények esetében azonban ez már komoly problémát jelent. Ki le hetne térni még arra is, hogy valóban aze a helyes megoldás, hogy ezeket a felhatalmazásokat ebben a törvényben, ne pedig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben, annak módosításával adjuk meg. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen nagy, átfogó, ráadásul kétharmados törvény egyparagrafusos módosítása problematikus lenne. Erre a mellékkérdésre csupán azért szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a jogszabályok előkészítői - itt nem politikai, hanem szakmai problémáról van szó - gondolják végig ezt a törvényszövegezési technikát, és próbáljanak megoldást találni ezekre a kérdésekre. Végezetül annyit jegyeznék meg a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója nevében, hogy amennyiben módosító javaslatainkat figyelembe veszik, a törvényjavaslat el fogadását támogatom, támogatjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az írásban előre jelentkezett felszólalók sora véget ért, most természetesen további felszólalásokra kerülhet sor. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Salamon László , FideszMagyar Polgári Párt. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, hogy kifejezésre juttassam megelégedettségemet amiatt, hogy ettől a vitától a rossz értelemben vett pártpolitikai szempontok, a pártpolitikai presztízs távol maradt. Itt olyan hozzászólások hangzottak el minden oldalról, amelyek az elmondottak
