Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
498 törvényjavaslatban tárgyalt problémára gondolok itt , nem pedig ténykérdésről, ami a perújítást igényelné. De felmerül más probléma is: mindenekelőtt az, hogy az alkotmányjogi panasz - mint ezt az 57/1991. számú alkotmánybírósági határozat már kimondta - jogorvoslatnak minősül, ha nem is rendes jogorvoslatnak , általános jogorvoslatnak, de mindenképpen jogorvoslásra irányuló, a peres féltől származó szándéknak. Amennyiben tehát az a megoldás, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz, kerülne elfogadásra, akkor a jogorvoslati igény pozitív elbírálása után a peres fel et a polgári eljárás, a polgári perrendtartás keretében még további kérelmek beterjesztésére kötelezi ez a törvényjavaslat, hiszen először a Legfelsőbb Bírósághoz kell fordulnia, hogy a sui generis eljárás meginduljon, melynek alapján a Legfelsőbb Bíróság meghatározza a további teendőket, attól függően, hogy anyagi jogi vagy eljárásjogi sérelemről vane szó. Majd amennyiben anyagi jogi sérelem miatt hoz a Legfelsőbb Bíróság határozatot, akkor a peres félnek még egy kérelmet be kell nyújtania, most már a per újítás megindítása céljából. S noha a törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy ilyenkor az első fokon eljárt perbíróság mérlegelés nélkül köteles megindítani a perújítást, arról tulajdonképpen határozatot sem hoz, mégis újabb kérelem beadására késztetjük a peres felet. Vitathatatlan, hogy a klasszikus polgári eljárásjogi felfogás, a bíróságok szerepéről kialakult klasszikus álláspont a tárgyalási elvet követi, vagyis azt, hogy a bíróság kizárólag kérelemre járhat el. Tehát e megközelítés alapján indokolt az, hogy először a peres fél a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtson be kérelmet a sui generis eljárás lefolytatására, majd anyagi jogi jogsérelem miatt - ha erről van szó - az első fokon eljárt perbírósághoz nyújtson be kérelmet a perújítás lefolytatására. Elképzelhető azonban egy másik megoldás is. Ha elfogadjuk az 57/1991es alkotmánybírósági határozat álláspontját, mely szerint itt jogorvoslatról van szó, akkor a peres fél, az ügy ura már kifejtette a véleményét azzal, hogy a 60 napos határidő lejárta előtt benyújtott a az alkotmányjogi panaszt, hiszen egyéb jogorvoslatra nem nyílt lehetősége vagy már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített. Természetesen amennyiben az alperesről van szó, aki elvileg nem az ügy ura, de érintett, a helyzet hasonló, hiszen ugyanúgy jog osult jogorvoslati kérelem benyújtására. E megközelítés esetén el kellene gondolkodni azon, hogy a megoldás más legyen, vagyis a peres félnek ne kelljen kérelmet benyújtania, hanem az Alkotmánybíróság küldje meg a Legfelsőbb Bíróságnak is alkotmányjogi pan asszal kapcsolatos határozatát, ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság folytassa le a sui generis eljárást, majd a perújításra, vagy ha Tímár György képviselőtársam álláspontját fogadjuk el, akkor a felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan hozzon határozatot. Hoz zá kell tennem az eddigiekhez azt, hogy ha nem is térnénk el a klasszikus polgári eljárásjogi felfogástól, a bíróságok tárgyalási elv alapján történő működésétől, még akkor is lehetőség nyílna arra, hogy az érintett peres félnek ne két, hanem csak egy kére lmet kelljen benyújtania a Legfelsőbb Bírósághoz a sui generis eljárás lefolytatására. S amennyiben ennek helyt ad a Legfelsőbb Bíróság - és az Alkotmánybíróság döntése után tulajdonképpen nincs is másra lehetősége , akkor rendelje el a perújítás lefolyta tását, vagy amennyiben Tímár György képviselőtársam álláspontját fogadjuk el, történjen meg a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos eljárás megindulása. Annak ellenére, hogy ezeket a változtatásokat szükségesnek ítélem a peres felek jogainak hatékonyabb é rvényesítése, terhei csökkentése érdekében, ezzel kapcsolatos módosító indítványt nem nyújtottam be, tisztelve a polgári peres eljárással kapcsolatos klasszikus felfogást. Nem lehet azonban már ezt a mértéktartást képviselni a 2. § esetében, amikor az álla migazgatási, közigazgatási eljárás során lehet csupán orvosolni az alkotmányjogi panaszt benyújtó felet ért alkotmányos jogsérelmet. A többször módosított, az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 71. §ában foglalt felügyeleti intézkedés ugyanis e törvény alapján is hivatalból történik. Amennyiben a felettes állami közigazgatási szerv érzékeli a jogsérelmet, abban az esetben a jogsértő határozatot megváltoztatja vagy az első fokon eljárt szervet új eljárásra kötelezi. Ilyenkor a felügyelet i intézkedésnél, az intézkedés jellegéből és az államigazgatási eljárás természetéből
