Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
497 jogsérelmet szenvedettek problémáinak megoldatlanul hagyása miatt, úgy gondoljuk, hogy e javaslat n em is nyújt teljes megoldást, de a megoldás irányában tett pozitív lépés. Kérjük egyúttal az előterjesztőt annak átgondolására, hogy milyen módon lehetne a múltban alkotmányellenesnek bizonyult jogszabályok alapján azon hátrányt szenvedettek részére is biz tosítani az őket is megillető jogorvoslatot, akik panaszt nem nyújtottak be, a panaszosnak pedig valamilyen sürgősségi eljárást biztosítani a méltánytalan időhúzás miatt. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder J ános) : Megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Politikai Államtitkár Úr! A beterjesztett törvé nyjavaslat - mint erre már az eddigi felszólalók is utaltak - alapvető jelentőségű kérdést kíván rendezni. Ez a rendkívül hosszú és bonyolultnak tűnő című, ám mindössze öt paragrafusból álló javaslat az alkotmánybíráskodás, az alkotmánybíráskodás és a bírá skodás, valamint az ügyfelek és az állam kapcsolatának alapvető jelentőségű kérdéseit érinti. A mai nap folyamán már több alkalommal elhangzott, hogy egy alkotmánybírósági döntés - a 23/1998.(VI.9.) számú alkotmánybírósági határozat - kötelezte a törvényal kotót, az Országgyűlést mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség kiküszöbölésére, mulasztásának felszámolására. Az alkalmazott, a javasolt megoldás azonban számos elvi jelentőségű problémát vet fel. Ezek egy részére Salamon László és Hack Péter képvi selőtársaim már utaltak. Salamon László egyfelől behatóan elemezte azt a problémát, hogy mi történik azokkal, akik alkotmányjogi panaszt nem nyújtottak be, az ő sérelmeiket mikor orvosolják, hiszen mint ez a törvényjavaslat címéből is kitűnik, az alkotmány ellenesnek minősített jogszabály csak konkrét esetben történő visszamenőleges alkalmazásának kizárására irányul a beterjesztett törvényjavaslat - egyébként összhangban az Alkotmánybíróság döntésével és a hatályos alkotmánybírósági törvénnyel , és nem ad v álaszt arra, hogy mi lesz a sorsuk azoknak, akik ilyen panaszt nem nyújtottak be. Hack Péter képviselőtársam egy általános, elvi problematikára hívta fel a figyelmet. Utalt arra, hogy álláspontja szerint szükséges lenne az alapjogi bíráskodás megteremtése Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy ha a Hack Péter által javasolt útra lépünk, akkor az egész magyar alkotmánybírósági rendszer átfogó reformja történik meg, hiszen eddig a magyar Alkotmánybíróság csupán jogforrásokkal, jogszabályokkal, illetőleg az államir ányítás egyéb jogi eszközeivel foglalkozhatott, egyedi határozatokkal, döntésekkel csak kivételes esetben, és ezek közé eddig nem tartoztak - nem is tartozhattak - bírói döntések, ítéletek vagy végzések. (10.00) Kétsé gtelen, hogy a Hack Péter által felvetett probléma számos mai gondra megoldást találna, azonban javaslata az egész alkotmánybírósági rendszer, az egész alkotmánybíráskodási koncepció átfogó felülvizsgálatát igényelné - mint erre már az előbb utaltam , ezé rt ennek a kérdéskörnek a megtárgyalása nagyon hosszú előzetes vizsgálódást igényel, annak ellenére, hogy jól tudjuk, vannak nyugateurópai országok, ahol az alapjogi bíráskodás kiválóan működik. E felvetés mindenekelőtt a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmán ybíróság kapcsolatának újrarendezését igényelné. Közismert az is, hogy e tárgykörben az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság vezető meghatározó személyiségei között az elmúlt években komoly, alapos, de még végig nem vitt szakmai polémia folyt. Az eddig i felszólalásokon túlmenően azonban más elvi jelentőségű kérdések is felmerülnek. Így mindenekelőtt az, hogy szükségese a polgári perrendtartással kapcsolatos törvénymódosításoknál a javaslatban szereplő megoldást alkalmazni, avagy sem. Tímár György képvi selőtársam már utalt arra, hogy álláspontja szerint a perújításnál szerencsésebb lenne a felülvizsgálati kérelem intézményének az alkalmazása, hiszen itt döntően jogkérdésről van szó - mármint az ezen
