Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
489 kérdés megoldására olyan javaslatot teszünk, amely a jogállami jogbiztonságra törekvés követelményét jobban szolgálja. Ezért nem az Alkotmányíróságot kívánjuk feljogosítani az eljárásjogi következmé nyek egyedi meghatározására, hanem - a lehetőségekhez képest - a rendes fórumok előtti egyértelmű kimenetelű eljárási rendet teremtünk. Ez a szándékunk az alkotmányos jogaik védelmében fellépők számára nagyobb kiszámíthatóságot teremt. Kérem a tisztelt Ors zággyűlést, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót a következő sorrendben: elsőként Salamon Lászlónak, FideszMagyar Polgári P árt; őt követi majd Hack Péter, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita funkcióját szem előtt tartva elsősorban a törvényjavaslat szükségességével és szabályozási elveivel kívánok foglal kozni. A törvényjavaslat által felvetett kérdéskörben a törvényalkotás szükségességét egyértelművé és megkerülhetetlenné teszi az Alkotmánybíróság már említett 23/1998. számú határozata. Vitathatatlan, hogy az alkotmányjogi panasz által az egyes jogszabály okat érintően esetlegesen feltárt alkotmánysértés megszüntetése, az alkotmányellenes jogi norma megsemmisítése még nem jelent orvosságot azon egyéni jogsérelmekre nézve, melyeket az alkotmánysértő norma alkalmazása az egyének részére okozott. Az ilyen sére lmek reparációját büntetőeljárásjogunk, a büntető ítélkezés területén már biztosítottuk. Teljesen indokolt és megalapozott az Alkotmánybíróságnak az a rendelkezése, hogy a törvényhozás - a büntetőeljárásjog területén kialakított megoldáshoz hasonlóan - a z egyéb bírósági, illetve hatósági eljárásokban is teremtse meg az alkotmányellenes norma alkalmazása következtében az egyént ért jogsérelem orvoslásának lehetőségét. A most tárgyalt törvényjavaslat ezt, az Alkotmánybíróság által kifejezetten előírt törvén yhozási feladatot kívánja megoldani. A törvényjavaslat tehát elengedhetetlenül szükséges szabályozást tartalmaz, amely egyben a jogállamiság épületén még fellelhető apró hiányosságok megszüntetését szolgálja. A törvényjavaslat alapvető koncepcionális kérdé se, hogy az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásából keletkező egyéni jogsérelem elhárítása átkerüljöne az Alkotmánybíróság hatáskörébe, vagy maradjon továbbra is az egyedi jogviták elbírálására hivatott bíróságok feladata. Ez a kérdés tulajdonképpen al kotmányjogi alapkérdés, és mikénti megválaszolása magából az alkotmányból, a bíróságok, illetve az Alkotmánybíróság alkotmányban rögzített feladatmeghatározásából adódik. Az egyedi ügyek elbírálására hivatott bíróságok és az Alkotmánybíróság viszonyából kö vetkezően alapvető alkotmányos követelmény, hogy az Alkotmánybíróság nem válhat az egyedi ügyek elbírálására hivatott bíróságok fellebbviteli fórumává, vagyis az Alkotmánybíróság nem válhat szuperbírósággá. Ennek megfelelően ez a törvényjavaslat is megőrzi azt az alapelvet, hogy az alkotmányos normakontroll és az egyedi ügyek elbírálása határolódjék el, az Alkotmánybíróság tevékenysége ne lépjen túl a normakontrollon. Az alkotmányjogi panasz sajátossága ugyanakkor, hogy azt az alkotmányellenes jogszabály al kalmazása miatt jogsérelmet szenvedő fél terjeszti az Alkotmánybíróság elé. Itt az Alkotmánybíróság olyan hatásköréről van tehát szó, amikor az egyedi jogsérelem és a normakontroll iránti igény egymásból folyik és ezért együtt jelenik meg. Így a törvényjav aslat elkerülhetetlenül tartalmaz olyan elemet, amellyel az Alkotmánybíróságnak egyedi ügyre kiható döntési jogkört
