Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP):
480 Paszternák... Bocsánat, TuriKovács Béla neve jelent meg a monitoron, de ez nyilván téves, mert ő nincs a teremben. (Balcz ó Zoltán: Pedig kisgazda is jöhetne!) Paszternák László képviselő úr következik, MSZP. PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, a törvényjavaslat szakmai vitája - akár belső szerkezetét illetően, akár általában az általános vitába illő részletességgel - lezajlott, és én úgy gondolom, ha az államtitkár úr és a Fideszfrakció képviseletében Sümeghy képviselő úr komolyan gondolja a felvezető szövegükben elmondottakat, tehát hogy aggódnak a munka világában levő dolgokért, aggódnak azért, hogy a munkavállalók ne legyenek olyan mértékben kiszolgáltatottak, és aggódnak azért is, hogy az érdekképviseletük, az érdekvédelmük azok hatékonyabbak legyenek, meg aggódnak azért is, hogy Magyarországon az érdekegyezteté s rendszere olyan legyen, mint amilyennek kívánatos lenne, akkor nem mehetnek el egy megfelelő mélységű átgondolás nélkül a törvénytervezet további vitelét, tehát a további sorsát illetően. Én nagyon szomorúnak tartom, ha a képviselőtársaim által is elmond ottakat például Sümeghy képviselő úr úgy tekinti, mintha ez valamiféle támadás lenne a kormányzati szándékokkal szemben vagy a Fideszfrakció által beterjesztett javaslatokkal szemben. Szó sincs erről! Mi tudjuk, hogy nincs jogunk és lehetőségünk megakadál yozni - és nem is akarjuk - a kormányzatot, hogy az általa szükségesnek tartott törvényeket, törvényjavaslatokat idehozzák a Ház elé. Azt viszont a képviselő úr ne akarja elvitatni tőlünk, hogy legyen lehetőségünk és jogunk, sőt, kötelességünk egy ilyen és hasonló törvénytervezetnek a tarthatatlanságára rámutatni, annak a szakmai, erkölcsi, politikai, a társadalom előtti megvédhetetlen helyzetét bemutatni. Miért ne tehetnénk meg? Arra önöknek kell majd valamilyen józan néhány pillanatot találni - most a szó jó értelmében mondom , és elgondolkodni, hogy vajon ezekből a felvetésekből mennyi az, ami megfontolandó és el kell fogadni, és mely része az, amivel igazán nem tudnak mit kezdeni. De megmondom őszintén, olyasmit belemagyarázni a vitába, hogy a tisztessé g és a tisztességtelenség az egy munka törvénykönyve módosítása kapcsán kerüljön megfogalmazásra akár a munkaadók, akár a munkavállalók számára, és valahol valakik vagy önök döntsék el, hogy a tisztesség normái hol kezdődnek és hol fejeződnek be, és ezek a normák milyen módon ítélhetők meg, én úgy gondolom, ez nagyon nagy hiba lenne. Nagyon összezavarna mindenkit, ha egy munka törvénykönyve módosítása kapcsán kezdenénk el itt a válaszokat keresni. És én, amikor az alkotmánybírósági döntést meghallottam a mu nka törvénykönyvével kapcsolatban, illetve hogy bizonyos pontokon módosítani kell, akkor eszem ágába nem jutott - és lényegében ez keserít el nagyon , hogy ennek kapcsán egy ilyen tartalmú és ilyen módon ideologizált és ennyire előkészítetlen módosítási c somagot fogunk megkapni. És ami még inkább elkeserít, megmondom őszintén, az az, hogy olyan két ember vállalja fel ezt a dicstelen szerepet, hogy lenyomja a torkunkon ezt a gombócot, aki hosszú időn keresztül részese volt Magyarországon, különösen a rendsz erváltás óta az érdekegyeztetési rendszer mindenféle ellentmondásának, aki kell hogy ismerje, hogy Magyarországon ma, vagy különösebben az elmúlt tíz évben milyen állapotok uralkodtak és uralkodnak az érdekegyeztetésben, és milyen körülmények között dolgoz tak és dolgoznak ma Magyarországon a munkavállalók. És nem hittem, hogy egy olyan ember, aki szakszervezeti vezető volt, ma politikai államtitkár, azt próbálja nekünk majd valamilyen módon elmagyarázni, hogy azok a módosítási javaslatok, amelyek most előtt ünk vannak, azok végeredményben a munkavállalókért, a munkavállalók érdekképviseleteinek a hatékonyabb működtetéséért vannak, amelyekről mi most megpróbáljuk bebizonyítani, hogy ezekhez semmi köze. Nem az a bajunk tehát, hogy van törvényi javaslat, nem az a bajunk, hogy van ilyen csomag. A bajunk az, hogy önök megpróbálják ezt olyan módon ideologizálni, olyan módon a napi politika szolgálatába állítani, ami a mi számunkra elfogadhatatlan, és hadd mondjam, arra vall, hogy nincsenek igazán tájékozódva nagyon sok szempontból, nagyon sok ügyet illetően. Én ebből szeretnék néhányat a figyelmükbe ajánlani. Például, amikor Sümeghy képviselő úr a