Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP):
481 vezérszónoklatában EUkonformnak nevezte ezt a módosítási csomagot, akkor megmondom őszintén, egyszerűen nem tudtam mit k ezdeni ezzel. Elgondolkodtam azon, hogy az elmúlt tíz évben én Európában - megmondom őszintén - megfelelő jártassággal rendelkezem funkcióimból fakadóan is, én arra még példát nem találtam, de ha Őry képviselő úr, államtitkár úr tud példát mondani Európába n, hogy hol, melyik európai kormány vállalta magára hasonló módon a munka világát szabályozó törvény előterjesztését egy parlamentben, akkor én ezt nagyon szívesen meghallgatnám. És ha ilyen módon terjesztették volna elő valahol, szeretném megkérdezni, vaj on milyen választ kaptak volna. A kollegák elmesélhettek volna néhány dolgot, államtitkár úr, az európai szakszervezeti mozgalomból. Azt is szeretném megkérdezni: vajon az európai gyakorlat az, hogy ötletszerűen, a partnerek ilyen vagy olyan oknál fogva tö rténő megkerülésével bevihetnek egy törvénytervezetet egy parlamentbe? Én nem hiszem, hogy erre van példa Európa azon részében, ahova mi szeretnénk csatlakozni, ahol szeretnénk mi is majd valamilyen módon együttműködni. Erre már képviselőtársaim utaltak, é n biztos vagyok benne, hogy önöknek vissza fogja Európa kulturált fele jelezni, hogy mennyire nem tetszik nekik ez, mit önök itt csinálnak. Szeretném jelezni, hogy erre biztosan hamarosan sor kerül, hacsak nem vonják le megfelelőképpen a tanulságot a vita alapján is, meg a jelzések alapján, és legalább olyan mértékben nem módosítják az előterjesztést, ami az én felfogásom szerint az alkotmánybírósági elvárásnak eleget tesz, a többit pedig megfelelő érdekegyeztetés keretében és megfelelő alkuk és megállapodá sok alapján hozzák a törvényhozás elé. A következő gondolat. Hallottam arról, hogy 3,6 millió munkavállaló kiszolgáltatottságát szeretnék enyhíteni. (22.00) Képviselő urak, úgy gondolom, ha valóban erről szólna a történet, akkor a 3,6 millió magyar munkavá llaló képviseletében valahol lévő szervezetekkel közösen hozták volna ide a javaslataikat, és valamilyen módon megpróbálták volna megtalálni közösen azt az utat, amelyik ide vezet, és biztos vagyok benne, találtunk volna közösen megoldást. Hiszek abban, ho gy lesz is megoldás belátható időn belül, akár önökkel - biztos vagyok benne , akár önök nélkül. A következő dolog, amire szeretném a figyelmüket felhívni, hogy mennyire tájékozatlan és mennyire átgondolatlan ez a módosító csomag. Borkó Károly képviselőtá rsunk a Fideszből mondott egy olyan példát a hozzászólásában, hogy Magyarországon a magánmunkaadóknál... - csak az állami vállalatoknál van igazán döntő részben akár érdekképviselet, akár kollektív szerződés. Szeretném jelezni, hogy az a terület, ahol én d olgozom, mellesleg 400 munkaadóval van közvetlen kapcsolatban. A 400 munkaadó 93 százaléka magánmunkaadó, ezek a 70 százaléka nagy multinacionális cég vagy kisebbnagyobb gyáregysége Magyarországon. Szeretném Sümeghy képviselő úrnak jelezni, hogy ezen munk aadók több mint 70 százalékánál kollektív szerződés van pillanatnyilag, és ezek a kollektív szerződések több mint 80 százalékban lefedik az ott dolgozó munkavállalók életét, munkaviszonyát. Tehát nem igaz, egyszerűen nem lenne szabad félrevezetni senkit, h anem megfelelőképpen tájékozódni kellene, mert lehet általánosítani bizonyos kérdésekben, de nagyon konkrétan, papírral, a versenyszférában ez a helyzet. Tessenek megnézni, nagyon szívesen meghívom bármelyiküket, beszéljünk róla, konkrétan, munkahelyre von atkozóan tudok szolgáltatni információkat. Tisztelt Képviselőház! Úgy gondolom, hogy ami a vita kapcsán eddig elhangzott, egyértelműen azt igazolja vissza, hogy ezt a törvénytervezetet, ezt a csomagot nem lehet támogatni. Szerintem igazán mindenki számára az lenne a legmegnyugtatóbb, ha az előterjesztők átgondolnák, és vagy a beadott módosító indítványokat olyan mértékben vennék figyelembe, vagy saját maguk módosítanák az előterjesztést a vita alapján olyan mértékben, ami minimálisan az érintettek számára i s támogatható.