Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
457 "Kérje fel az Országgyűlés - ezt az Állami Számvevőszék képviselője, Nyikos László mondja többek között, de másnál is m egjelenik - a Nemzeti Bankot arra, hogy kimutatást, részletesebb információt adjon az Országgyűlésnek és az Állami Számvevőszéknek, hogy miből keletkezett az évek során ez az összeg, milyen rendeltetése volt" - és így tovább. Tehát itt nem arról van szó, h ogy globálisan adjunk egy összeget, hanem annak a belső szerkezetét szeretnénk megismerni, tulajdonképpen ennek a bizonyos évek alatt felhalmozott összegnek a hátterét és ennek a mozgását. A másik, ami itt felmerült, a devizatartalék kérdése. Azt látni kel l, hogy a devizatartalékban benne van a lakosság devizabetéteinek az összege is. Tehát a devizatartalék nem olyan hófehér, mint ahogy itt pozitívumként felemlítették. A harmadik az, hogy kétségtelenül a '97es évben, miután a közművek és mások - sorolhatn ám - privatizációja valójában sorra került volna, ahogy az 1996os szándéknyilatkozatban szerepel - amelyet a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyminiszter aláírt, ez a szigorúan titkosított, hozzánk eljutott anyagban szerepel, már abban benne van, és itt felh ívom az ön figyelmét, biztos nem volt a kezében ez, vagy nem tudom, hogy kapta meg , tehát abban már szerepelt, hogy mi a következő lépés. Benne volt az egészségügyre vonatkozó privatizáció és így tovább; tehát ha közben nem jön egy változás, akkor ez meg int minden valószínűség szerint az adósság vagy egyéb pénzügyi tranzakciók forrásául számított volna. Ebből adódóan nagyon súlyos kimenetelt jelentett volna, vagy legalábbis végső eredményt a magyar népességre és a családok megélhetési viszonyaira. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Keller László képviselő úr következik. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Lentner képviselőtársam hozzászólására szeretnék röviden reagálni. 1995 tavaszán nem volt jelentős privatizációs bevétel, később igen; '95 novemberébendecemberében és a '96os esztendőben a privatizációs bevételekből jelentősen lehetett csökkenteni az adósságot, aminek a kamatkihatásai voltak rendkívül kedvezőek az államháztartásra. Amit én mondtam, az a '95ös stabilizációs intézkedésnek a hatása, amikor is az elsődleges egyenleg jelentősen javult, a GDP 3 százalékának megfelelő szufficit alakult ki. És ezek voltak nagyon kemény intézkedések, hogy ezt az elsődleges egyenlegben össze lehetett hozni. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Lentner Csaba képvi selő úr! DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Keller képviselőtársam által felvetett gondolatok kapcsán annyit, hogy értelemszerűen annak bevétele, amit '95 tavaszán vagy azt követően értékesített az állam, csak '95 vé gén, illetve '96 év elején jelenhetett meg a központi költségvetésben, amennyiben volt befizetési hányad a központi költségvetésben. Azonban hadd utaljak arra, hogy való igaz, '95 tavaszán, amikor a Bokroscsomag hatályba lépett, a fizetési mérleg hirtelen jobb pozíciót mutatott, mint a korábbi időszakban. Ennek az eredete ott kereshető, hogy '95 tavaszán a Bokroscsomag megnyitásaképpen jelentős forintleértékelés következett be, ez tulajdonképpen reálszinten, naturáliákban jelentkező exportteljesítmény vál tozatlansága mellett jelentős pozitívumot adott értékadatokban. Sőt, '95 tavasza után ezt az egyszeri nagy volumenű forintleértékelést követően pedig bevezetésre került a csúszóárfolyamleértékelés, amely a kezdeti magas százalékokkal szintén jelentősen ho zzájárult ahhoz, hogy a fizetési mérleg javuljon. További lépés volt, amely stabilizálta még átmenetileg a fizetési mérleget, a különböző vámstatisztikai illetékek és más egyéb adók bevezetése. De mindezek után eltelt egy év, eltelt két év,
