Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSURKA ISTVÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
41 gyakran ájulnak el fiatal fiúk és lányok, és mennyi katonáskodásra alkalmatlan, és ami ezzel eg yet jelent, szervezett teljesítményre, felelősségteljes, összehangolt munkára képtelen fiatalt szűrnek ki a sorozások , addig nem lehet félretolni annyival a kérdést, hogy majd megvédenek minket a hivatásos katonák vagy a NATO fegyveres ereje. Mert hivatá sos katonát sem igen lehet ott toborozni, ahol ennyire nincs megbecsülve a haza védelmének gondolata, és ahol a felnőtt férfiak átlag kilenc percet sportolnak egy évben! Ugyanakkor azonban, ha mi számíthatunk a NATO védernyőjére, a NATO is joggal számít a magyar hadsereg működőképességére, a magyar katonák harckészültségére. Ami pedig azt jelenti, hogy bármilyen fegyveres összecsapásban joggal várhatjuk el gyermekeinktől, hogy győztesen kerüljenek ki belőle, és hogy életben maradjanak. A készülő nemzeti kat onai stratégia, az erre épülő új országvédelmi terv megköveteli, hogy a társadalom és a jog fontosnak tartsa a nemzet védelmét. Csak erre épülhet az együttműködési terv kialakítása, a jogkörök újraelosztása, a vezetési rendszer átalakítása! Tisztelt Ház! E lőttünk áll a magyarság Európába szerveződésének ezeréves évfordulója. A nyugatosodás ezer évvel ezelőtt és még a múlt században sem jelentette idegen eszmék szolgai átvételét. Széchenyi pontosan fogalmazott, amikor azt hangsúlyozta, hogy a magyarságnak ne m a környezete, hanem saját maga miatt, saját maga érdekében kell változnia, korszerűsödnie. Azóta megtapasztaltuk a XX. század minden megaláztatását. 1956 és a rendszerváltoztató évek azonban felcsillantják a reményt, hogy megszületik az egészséges közsze llem nemzetünkben. Az életvágy, az önvédelmi akarat, a vállalkozás képessége - mindez kell. Jelenleg az átalakulás élvonalában vagyunk. Ezt nyugtázza meghívásunk az Északatlanti Szervezetbe is. Térségünk felértékelődése s az ebben felmutatott teljesítmény ünk lehetővé teszi megérkezésünket a fejlett világba, s orvosolhatja szörnyű sérelmeinket, orvosolhatja trianoni szétszakítottságunkat, elesettségünket. Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum így látja Magyarország NATOcsatlakozásának jelentőségét, amikor eltökélten támogatja azt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr hozzászólását. Hozzászólásra következik Csurka István frakcióvezető úr, a MIÉP vezérszónoka. Frakcióvezető úr, önt illeti a szó. CSURKA ISTVÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A régi KeletPoroszországban van egy város, amelyet ma Kalinyingrádnak hívnak, azelőtt Königsbergnek hívták, ott született Immanuel Kant, a világ egyik legnagyobb gondolatrendszerének a megteremtője. Ez a kis térség ma Oroszországé. És mindeddig szóba sem került, hogy talán tartozzék Lengyelországhoz vagy valamelyik szomszédos balti államhoz; úgy van, ahogy volt, mert Oroszországnak, illetve a volt Szovjetuniónak s züksége van erre a területre stratégiailag. Másnak meg nincs. Mit akarok ezzel mondani? Azt akarom mondani, hogy egy kicsit tévednek mindazok, akik a NATOban és az összes katonai szerveződésben ma még mindig a régi világ területszerző vagy területvédő kat onai szövetségét látják, illetve akik úgy fogják fel ezt az egész dolgot, hogy itt területek megvédéséről, megszállásáról, megtartásáról s a többi van szó. Kérem, tessék észrevenni, hogy ez a világ elmúlt! Ma a hódításnak egyetlenegy módja van: a gazdasági ! Nem kell egy területet elfoglalni, egy országot leigázni, még politikai rendszerét sem kell megváltoztatni ahhoz, hogy teljes mértékben, száz százalékig ki tudjam használni, saját áruim számára piacot teremtsek. Lehet ott ilyen kormány, olyan kormány, te ljesen mindegy, hogy milyen kormány: ha egy nagyhatalom, egy nagy gazdasági erő mindezt meg tudja valósítani, akkor bolond lesz ugyanezért az országért, ugyanezért a népért katonailag egyetlenegy életet is feláldozni! Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a NA TOcsatlakozás kérdését, akkor különös tényekkel kell szembenéznünk. Miért is csatlakozunk mi a NATOhoz? Hogy megvédje területünket? Mi ellen és ki
