Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
362 Meg kell még említenem az EUkonformitást - Béki képviselőtársam már utalt arra, hogy mennyive l messzebb mentek ennél a jelenlegi szabályozásnál. Azt gondolom, végig kell gondolni, és meg kellene nyitni a reklámtörvényt, és ott a dohányzásra, de még az alkoholra vonatkozó részeket is meg kellene szigorítani az elkövetkezendő időben. Végül is a törv énytervezet célja nemes, védi az alkotmányban biztosított alapjogot az egészséget illetően, valamint az emberi együttműködés javítására törekszik a dohányzók és a nemdohányzók vonatkozásában. A módosító indítványokkal - amelyek, remélem, nem lesznek részei szellemi polgárháborúnak - javasolom ennek a törvénynek az elfogadását, és a Szocialista Párt is támogatni fogja a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Torgyán Józsefné Cseh Mária képviselő asszonynak, aki a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának véleményét ismerteti; őt követi Béki Gabriella képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő asszony, öné a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Dohányozni, nem dohányozni - ez a kérdés borzolja az idegeket, és osztja két táborra a társadalmat. Azt, hogy mennyire fontos ennek a problémának a mielőbbi rendezése, mutatja az is, hogy a leköszönt kormány által benyújtott, és akkor az általános vitáig is eljutott törvényjavaslatot a polgári kormányzat is felvállalta, és az újonnan megalakult parlament is mindent elkövet, hogy mindenkit kielégítő és a társadalmi igazságot sem sértő törvényi szabályozás szülessen. Az előző ciklusban soksok órát áldoztunk arra, hogy a dohányzás problémáját nagyszámú képviselői felszólalással próbáljuk körüljárni. Az is elhangzott, hogy ez a probléma sokkal jelentősebb annál, semhogy egy egyszerű törvényi szabályozással megszabadulhassunk a lelkiismeretfurdalástól; nem a jogászok okozták a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodást, tehát nem is elsősorban ők tudják a problémát megszüntetni. A törvényalkotó azonban na gyon sokat segíthet abban, hogy megfelelő korlátozással úgy rendezze a kérdést, hogy sem a dohányzók, sem a nemdohányzók érdekei ne sérüljenek jelentősen. Törekedni kell arra, hogy a korlátozások társadalmi elfogadtatása minél jobb legyen. Jogállamban ugya nis kockázatos egy jól át nem gondolt törvényt úgy elfogadtatni, hogy az ne bírja a társadalom többségének bizalmát, és ezzel fölöslegesen szembeállítsa az embereket egymással. A társadalom jelentős része fogékony a dohányzás korlátozására irányuló törvény elfogadására. Ez megadja a reális esélyét annak, hogy egy jó törvényi szabályozás szülessen, és körültekintő végrehajtási utasításokkal hatékonyan tudjon majd működni. Amikor Európában megismerkedtek a dohánnyal, sok országban igen kemény törvényekkel til tották a dohányzást. Még az életével is játszott az, aki a tilalmak ellenére a dohányzás szenvedélyének hódolt. Felvilágosult hazánkban már nem érvényesülnek ilyen szigorú tiltások, és mi sem kívánunk keresztes hadjáratot indítani a dohányosok ellen. Nem i s kezeljük a dohányosokat ellenségként, csupán olyanokként, akik maguknak és másoknak is ártó szenvedélynek hódolnak, és támogatni kell őket, hogy a dohányzásról leszokjanak. Tudomásul kell venni azt a tényt is, hogy az egészséges élethez való jog alkotmán yos alapjog, és a dohányzó kisebbség a nemdohányzók többségének ezt a jogát semmilyen módon sem csorbíthatja. A polgári kormány családban gondolkodik, és annak egészséges fejlődését kívánja minden módon biztosítani. Ha a jövőre gondolunk, gyermekeink egész ségének elsődlegesnek kell lenni. Mindent meg kell tenni, hogy megóvjuk őket a szenvedélybetegségektől, köztük a dohányzástól. A 1819 éves korcsoportban már tragikus a helyzet, mert mintegy 30 százaléka dohányzó, de már 14
