Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
363 éves korban tetemesen megnő az a ktív dohányosok száma. Az is megdöbbentő, hogy míg 1967ben kevesebben dohányoztak, 1977ben 5,2 százalékkal nőtt meg az aktív dohányosok száma, és ez az emelkedés azóta is változatlanul tart. A szabadsághegyi gyógyintézetben megkérdezték a serdülőket - a kiknek legnagyobb része pulmonológiai beteg volt , hogy dohányoznake, és 42 százalékuk bevallotta, hogy dohányzik. Ezek nagyon riasztó adatok. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék beszélni a passzív dohányzásról is és ennek ártalmáról. Mint ismeretes, pa sszív dohányzásról akkor beszélünk, amikor más ember dohányfüstjét lélegezzük be. Ennek nemcsak a felnőtt van kitéve, de a magzat is. Ha az anya dohányzik, ha napi 20 cigarettánál többet szív el, nemcsak kisebb súllyal születik a gyermek és nagyobb lesz a halálozási veszély, hanem olyan fejlődési rendellenességek is gyakoriak, mint a veleszületett műhiba, a szívhiba. A passzív dohányzás elsősorban a légzőszervet érinti, és a légzőszerv védekezési funkcióját teszi tönkre. Tisztelt Képviselőtársaim! Feltétlen ül szólnom kell a dohányzás okozta megbetegedésekkel kapcsolatos közvetlen költségekről. A dohányzással összefüggő fekvőbetegellátási költség 5,4 milliárd forint volt, míg ugyanezen évben a rokkanttá nyilvánítottak 1516 százaléka szintén a dohányzás árta lmainak következtében vált nyugdíjassá. A rokkantnyugdíjak kifizetése hozzávetőleg 7,9 milliárd forint volt. Ugyancsak 1996ban a dohányzás következtében a termelésből kiesett személyek után 1920 milliárd forintnyi összeg hiánya mutatkozott, és táppénz cí mén a dohányzás okozta megbetegedések miatt 3,3 milliárd forint került kifizetésre. A járóbeteg- és alapellátás költségeinek 10 százaléka szintén a dohányzás számlájára írható - 6 milliárd forint volt , valamint a dohányzás ártalmaitól szenvedő betegek gy ógyszertámogatására 8,5 milliárd forintot fizettek ki. A közvetlen kiadásokon túl azonban a közvetett kiadásokat is ide számítva, a költségvetésben 230 milliárd forint költség és kiesett jövedelem jelentkezett 1996ban a dohányzás káros hatásai következtéb en. A dohányzás elleni küzdelem ezért nemcsak egészségpolitikai szempontból fontos feladat, hanem gazdasági oldalról tekintve is cselekvésre ösztönöz. Gazdasági oldalról tekintve az egészségügyi világszervezet dohányzásellenőrzési szakértői bizottsága két kategóriába osztja a dohányzás ellenőrzését célzó jogi eszközöket. Ezek egyrészt a dohánytermékek előállításával, reklámozásával és forgalmazásával foglalkozók gyakorlatának megváltoztatására irányulnak, másrészt a dohánytermékek adó- és árpolitikájának á tgondolása, a dohányzás ellenőrzése, korlátozása, valamint a prevenció és egészségnevelés témakörébe tartoznak. E jelen törvénytervezet kategorikusan meghatározza az alapvető szabályokat úgy a dohányzási szokások, mint a dohánytermékek forgalmazásának teki ntetében. (10.40) Biztosítja a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt fokozott védelemre szoruló személyek füstmentes környezethez való jogát. Különösen figyelmet fordít a törvény a fiatalkorúak védelmére. Ezt célozza a 18 éven aluli személyek dohányzásának kategorikus tilalma, továbbá, hogy számukra a dohánytermékek vásárlását sem engedélyezi. A tilalmat megszegőkkel szemben megfelelő fegyelmi büntetést helyez kilátásba. Tiltja, illetve korlátozza a dohányzást az egészségügyi, o ktatási, szociális, valamint a közforgalmú intézményekben. A dohányosok és a nemdohányzók közötti ellenérdekeltség mérséklése végett a törvényjavaslat biztosítja a társadalmi együttélés alapvető szabályainak betartása mellett az egyén dohányzási szokásaina k gyakorlását. Meghatározza és kijelöli mindazokat a helyeket, ahol a dohányzás nem tiltott, és ezek betartását ellenőrzi. A tömegközlekedési eszközök esetében, mint például a repülőgép, személyszállító hajó zárt légterű helyisége, valamint az összes tömeg közlekedési eszköz dohányzási tilalommal érintett. A korlátozások, illetve kötelezettségek megszegőivel szemben egészségvédelmi bírság szabható ki, mely feltételezhetően visszafogó hatást gyakorol. A bírság összege a szabálysértés súlyára figyelemmel csökk enthető, mérlegelés tárgyát képezheti az elkövető életkorára és jövedelmi viszonyaira való tekintettel. A törvényjavaslatban meghatározásra került, hogy a dohánytermékek
