Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
36 (15.40) Tehát ennél erőteljesebb felhatalmazással aligha rendelkezhetnének magyar politikusok akkor, amikor holnap dönteniük kell ebben a fontos kérdésben. Lehet, hogy tisztelt képviselőtársaimnak és még inkább a magyar társadalom tagjainak elege van már abból a marakodásból, ami akörül folyik, hogy vajon kinek van több érdeme Magyarország NATOcsatlakozásában, s valóban feleslegesek és méltatlanok is ezek a viták. Úgy gondolom, hogy a csatlakozás főszereplői, az igazi alanyai a magyar társadalom tagjai. Nélkülük, ellenükre soha nem jöhetett volna létre Magyarország NATOtagsága. És bizony, mindaz az áldozatvállalás és mindaz a pozití v támogatás, ami ebben a kérdésben megnyilvánult, erősítette Magyarország belépési feltételeit, illetve Magyarország szándékait és Magyarország lehetőségeit. Tehát a magyar társadalom közös sikeréről van szó, és egyúttal azoknak a politikai erőknek a közös sikeréről és az egymást követő különböző összetételű kormányok közös sikeréről, melyek elvezették az országot odáig, hogy kisvártatva, már a jövő hónapban valóban a magyar lobogót is felvonják Brüsszelben a NATO székháza előtt. Bizony, ebben szerepe volt a ma már sokszor megidézett gazdasági stabilizációnak, hiszen a NATOnak feltétele volt, hogy stabil, kiszámítható tagjai legyenek. Szerepe volt, méghozzá fontos szerepe volt Magyarország szomszédsági politikájának, Magyarország külpolitikájának. Ezt a kül politikát partnereink, szövetségeseink kiszámíthatónak, megbízhatónak tekintették; ahogyan Clinton elnök egy levelében fogalmazott, amelyet a korábbi magyar miniszterelnökhöz intézett: Magyarország nem a térség stabilitásának fogyasztója, hanem előállítója és biztosítéka lett. Tehát mi egy olyan szerepet tudtunk betölteni térségünkben, amely nemcsak számunkra, hanem az egész európai és a nemzetközi közösség számára is pozitív biztosítékot jelenthetett, stabilizáló szerepet töltött be. Bizony, az ország elmú lt nyolcéves szereplésének és az elmúlt négy évnek is ebben jócskán volt szerepe. A felvételi kritériumokat, amelyeket hivatalos formában soha nem írtak le, nem tettek közzé, Perry, volt amerikai védelmi miniszter nagyon plasztikusan, négy pontban fogalmaz ta meg. E négy pont első pontja vagy feltétele az adott ország stabil demokratikus berendezkedése volt. Ez bizony számunkra is fontos, mert ez azt jelenti, hogy Magyarországot stabil demokráciának tekintik, s ez azt jelenti, hogy a NATO csak olyan országok at fogad be, amelyek képesek a stabil demokráciák játékszabályainak kialakítására és betartására. Érdekünk tehát, hogy a NATO mind Magyarországon, mind a térségben már pusztán a létével és a csatlakozási, bővítési folyamat egészével a demokratizálódás foly amatához érdemben hozzá tudjon járulni. A NATOt alkotó tagállamok mindegyike teljesíti ezeket a feltételeket, és nyilván a jövendő tagállamoknak is teljesíteniük kell. Megszólíttattam, ezért kénytelen vagyok röviden reagálni Lányi Zsolt képviselőtársam fe lvetésére, bár a magam ízlése szerint itt most a belpolitikai vitákat nem szívesen kevertem volna bele a holnapi döntésbe, hiszen a holnapi döntésben ez nem játszik szerepet. Lányi képviselőtársam fölvetette, hogy az alkotmánymódosítás elengedhetetlen felt étel, s aki nem támogatja az alkotmánymódosítást, az nem támogatja igazából a felvételt sem, vagy nem jó szívvel teszi ezt. Mindez, tisztelt képviselőtársaim, nem így van. Az alkotmánymódosításnak az a változata - amellyel egyébként öt párt egyeté rtett, beleértve a Szabad Demokraták Szövetségét is, s a mai napig sem bíráljuk tartalmilag ezt a megállapodást, sőt elfogadhatónak tartjuk - sehol nem volt megfogalmazott feltétele Magyarország csatlakozásának. Nem is lehetett az, hiszen van NATOtagállam , amelyben ha nem is pontosan ilyen, de valamelyest összehasonlítható szerep hárul a parlamentre, s hadd hívjam föl tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy Csehországban a cseh parlamenti szabályok nagyon emlékeztetnek, csaknem azonosak a magyar szabályo kkal, nem ennyire szigorúak, de minden lépést parlamenti ellenőrzéshez kötnek, s ott egyáltalán föl sem merült az alkotmány módosításának az igénye. Jóllehet, mi egyetértettünk abban és továbbra is egyetértünk, hogy az interoperabilitás - csúnya kifejezés , tehát a súrlódásmentes, zökkenőmentes együttműködés érdekében célszerű és ésszerű lehet ez az alkotmánymódosítás.
