Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MARTONOSI GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3403 (10.40) De a NUTSII. szerinti régiórendszerre a csatlakozás nélkül is szükség lenne, mert azok a terület- és vidékfejlesztési célok, amelyek a polgári kormány programjában megfogalmazást nyertek, megyei szintű keretekben nem vagy csak részben lennének megvalósíthatók. Néhány ilyen célt hadd említsek: ilyen például a területi egyenlőtlenségek mérséklése; a válságba jutott térségekben az ipari szerkezetátalakítás felgyorsítása; a vidék átfogó, komplex, az agrárgaz daság érdekeit is figyelembe vevő fejlesztése; a munkanélküliséggel sújtott térségekben a foglalkoztatás feltételeinek a megteremtése; a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben a térségi sajátosságoknak megfelelő területfelhasználási szerke zet kialakítása; a határ menti térségek határon átnyúló együttműködési lehetőségeinek erősítése. Az előbb ismertetett célok megvalósítása elképzelhetetlen a regionális együttműködés kialakítása és működtetése nélkül. A fentiek alapján hazánkban a NUTSII. szintű területfejlesztési régiórendszer a természeti, gazdasági tényezők által meghatározott térbeli kapcsolatok alapján, valamint a településhálózat, a lakosságszám, a közigazgatás és a történelmi hagyományok figyelembevételével célszerűen hét régióra ala pozódhat. A most tárgyalt törvénymódosítás átveszi és beépíti a 35/1998. országgyűlési határozatban foglalt, Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott és nevesített hét tervezésistatisztikai régiót. Ez a régiórendszer lefedi az ország egész területét, egy megye csak egy statisztikai régiónak a része, és a régióbeosztás igazodik a közigazgatási határokhoz. Az egyes régiók rendelkeznek a regionális központ funkciójának ellátására alkalmas városokkal. Ezen beosztás alapján a régiók átlagterülete 13 ezer négyzetkilométer körül van, átlagnépessége megközelíti a másfél millió főt. A javasolt hét régió - a főváros hatásaira tekintettel a középmagyarországi régiót nem számítva - mind területét, mind népességszámát tekintve hasonló nagyságrendű. Minde n régió - kivéve a középmagyarországit - háromhárom megyét foglal magában, átlagosan 2022 kistérség tartozik hozzá, és egyegy régió területén átlagosan 450 települési önkormányzat helyezkedik el. A folyamatosan bővülő és újonnan megnyíló lehetőségek ha tására természetesen ezek az adatok változhatnak, főleg a területfejlesztési, kistérségi társulások vonatkozásában, mert a törvény elfogadásáig még újabb ilyen társulások is létrejöhetnek. Az előbb ismertetett adatok nagyságrendjeiket tekintve, főbb vonatk ozásaikban hasonlóságot mutatnak az Európai Unió országaiban felvett adatokkal, nyilván nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a jellemzőket, amelyek az egyes országok eltérő területi adottságaiból és népességszámából fakadnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem kívánom önöket terhelni az uniós tagországok részletes adataival, de egy országot - nevezetesen Franciaországot , ha megengedik, kiemelnék, és egy picit részletesebben bemutatnám. Ezt azért is teszem, mert néhány hónapja egy parlamenti delegáció ta gjaként lehetőségem volt Franciaországban tanulmányozni az ország regionális beosztását, kiemelten a lotharingiai régió működését. Nyilván ezen a látogatáson lehetőség volt arra, hogy a francia kormány regionális politikájának program- és régió szintű megv alósítását is tanulmányozzuk, valamint betekintést nyerjünk a régiók pénzügyi működésének a feltételeibe. Még ehhez a sorhoz tartozik, hogy néhány napja a területfejlesztési bizottság tagjaként másodmagammal volt szerencsém fogadni a parlamentben a francia kormány területfejlesztési politikájának megvalósításáért felelős államigazgatási szerv, a DATAR vezetőit és küldöttségét. Franciaországban a NUTSII. régiók integrálódtak a közigazgatási rendszerbe, meghatározott közigazgatási, adózási és intézményfennta rtási funkciókkal rendelkeznek. Franciaországban 22 európai és 4 tengerentúli régió van, a régiók átlagterülete 25 ezer négyzetkilométer, míg az átlagos lakosságszám egy régióban 2 millió 500 ezer fő, tehát a nagyságrendek eltérőek, de érzékelhetőek. Franc iaországban a NUTS egy szintjének megfelelően alakítottak ki kilenc makrorégiót, a régiók összevonásával alakították ki ezeket a makrorégiókat.
