Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MARTONOSI GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3402 Először megadom a szót Martonosi György úrnak, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak; őt követi majd Baráth Etele. DR. MARTONOSI GYÖRGY , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés három éve alkotta meg a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt. A törvényi szabályozás, figyelemmel hazánk uniós integrációs törekvéseire, az Európai Unió regionális politikájával összhangban fogalmazta meg a területfejlesztés céljait, határozta meg a feladatokat, és rögzítette az Országgyűlés, a kormány, a kormány miniszterei munkamegosztását, valamint önálló feladat- és hatáskörrel létrehozta az Országos Területfejlesztési Tanácsot. A közeljövő legfontosabb feladata hazánk területfejlesztésének illesztése az Unió regionális politikájához, összhangban nemzeti céljainkkal és megoldásra váró feladatainkkal. Úgy gondolom, nem lehet kérdéses, hogy a Magyarországon kialakítandó régióknak kapcsolódniuk és illeszkedniük kell az Európai Unió területi statisztikai nómenklatú rájához, a NUTSrendszerhez. A NUTSrendszer a területi egységek egymásra épülő, öt tagozatú struktúráját alkalmazza, amely három regionális - a NUTSI., a NUTSII. és a NUTSIII. - és két lokális - a NUTSIV. és a NUTSV. - szintet különböztet meg. Ez a s truktúra képezi az Európai Unióban a területi statisztikai adatgyűjtési és információs rendszert, a regionális társadalmigazdasági elemzések és a tervezés alapját, valamint a strukturális alapokból nyújtott támogatások hozzáférésének a lehetőségét. Az Eu rópai Unió és az egyes tagállamok szempontjából a NUTSII. szint a legfontosabb, mert ezen a szinten történik alapvetően a regionális politika kialakítása és végrehajtása. Ennek a szintnek megfelelő régiók jelentik azt a térbeli keretet, amelyek a területf ejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos statisztikai, elemzési és információs rendszer működtetéséhez, a területfejlesztési koncepciók és programok, tervek készítéséhez és megvalósításához, ezek koordinációjához szükségesek. Ez a szint nyújt lehetőséget a z Európai Unió strukturális alapokból nyújtott regionális támogatásokhoz való hozzájutáshoz, illetve felhasználáshoz. Ugyanakkor az Európai Unió által megkívánt és megfogalmazott NUTSII. tervezési statisztikai régiónak nem feltétele a közigazgatási egység eknek való megfelelőség, de látni kell, hogy hazánk közigazgatási területi beosztása alapján nincs realitása egy, a közigazgatási határokat figyelmen kívül hagyó régió felállításának. A hatályos törvény alapján két típusú régió alakítható ki: a tervezési s tatisztikai régió és a fejlesztési régió. A tervezési statisztikai régió több megye, illetve a főváros területére kiterjedő, az érintett terület közigazgatási határaival határolt térség, amely megfelelhet a NUTSIIes regionális szintnek. A fejlesztési rég ió egy vagy több megyére, illetve a fővárosra, vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági, kulturális, földrajzi szempontból együttműködő, együttlévő területi egység, amely nem felel meg a NUTSrendszernek, mert az érintett megyék önkéntes elhatározásán jön létre, vagy országos érdekek alapján alakítható ki, és egy olyan térség, melynek határai nem feltétlenül esnek egybe a közigazgatási határokkal, valamint önkéntes elhatározás alapján bármikor módosíthatók. Mindkét típusú régióra találunk ma példát. Így az elsőként ismertetett régiónak felel meg például a délalföldi régió, míg a másik, a fejlesztési típusú régióra felhozható a Balaton Fejlesztési Tanács működése által lefedett régió. A jelenleg hatályos törvény a NUTSII. szintnek megfelelő régiókat nem határozza meg, és a regionális fejlesztési tanácsok létrehozása sem kötelező. A fejlesztési régiók önkéntes alapon jöttek, jöhettek létre, és ezek átfedhetik, és át is fedik egymást egyes területeken, mivel egyegy megye több régióh oz is csatlakozott; ilyenek például a nyugatdunántúli és a déldunántúli régiók, melyek esetében Zala megye mindkét régió munkájában részt vesz, mindkét régióhoz csatlakozott. Az európai uniós csatlakozás folyamatában még a csatlakozás előtt ki kell alakí tani az e rendszernek megfelelően felépült és működő régiókat. A régiók jelentik, mint ahogy mondtam már az előbb is, a területfejlesztés legfontosabb térbeli kereteit, és a közösségi támogatásokhoz való hozzájutás, a döntések és a pénzforrások decentraliz álásának a lehetőségeit, illetve a kereteit.
