Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
3401 alátámasztva, demok ratikus egyeztetés és érdekösszehangolás mentén kerüljön a parlamentbe. Az önkormányzati bizottság szocialista és szabaddemokrata kisebbsége azonban, áttekintve a törvényelőkészítés folyamatát és magát a javaslatot, megállapította, hogy ez a törvényjavas lat szakmailag nincs előkészítve, legalábbis megfelelő módon, a hatáselemzésekkel nincsen alátámasztva, és demokratikus egyeztetés és összehangolás nélkül került a parlament elé. Ezt a törvényjavaslatot látszólag egyeztették. Pontosabban, a témát magát egy eztették, mert januárban köröztettek a Vidékfejlesztési Minisztérium által előkészített törvénymódosítást önkormányzatok, önkormányzati érdekszervezetek között, de annak a köröztetett törvényjavaslatnak a benyújtott törvényjavaslathoz semmi köze nincsen. E z a két javaslat egymással köszönő viszonyban sem áll, azt gondolom, hogy ez semmiképpen nem nevezhető demokratikus egyeztetésnek. Tartalmilag sem fogadható el számunkra ez a törvényjavaslat, hiszen nemcsak hogy nem épít az önkormányzatokra, hanem szabálys zerűen agyonnyomja az önkormányzatokat. A pénzelosztás kormányzati kézben való tartása érdekében olyan központi dominanciát építenek ki, amely akadályává válik a társadalmi fejlődésnek. Ez a törvényjavaslat nem szervezi és menedzseli a regionális érdekek m egfogalmazását, hanem a tanácsokat a központi akarat végrehajtójává degradálja és devalválja. Nem épít a partnerségre, hiszen a regionális tanácsokban a minisztériumok darabonként vesznek részt, de nem jut hely a gazdasági kamaráknak, azoknak a partnerekne k, akik a gazdasági érdekeket képesek közvetíteni a területfejlesztés irányában. A törvényességi ellenőrzés feladatának ellátását olyan zavaros koncepció mentén, és olyan zavaros, jogi rendszerbe nem illesztéssel teszi be a törvényalkotó, amiből sok minde n következik. Egyrészt következik, hogy nem tudjuk áttekinteni, hogy mit is jelent ez a típusú törvényességi ellenőrzés, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium meg kíván valósítani, másrészt ez a fajta szabályozás módot adhat - nem állítjuk, hogy módot fog a dni, de mindenképpen módot adhat - politikai visszaélésekre; ha valamely választott megyei vagy fővárosi tisztségviselő nem tetszik az adott kormányzatnak, akkor ilyen kerülő úton lehet eljutni a tevékenységének felfüggesztéséig. Én nem hiszem, hogy ez a c él, de mindenesetre ez a lehetőség megfogalmazódik épp azért, mert előkészületlen, szakmailag rossz megoldást választanak a törvényességi ellenőrzésre. A kisebbség megállapítása szerint a főváros szerepét az ország fejlődésében ez a koncepció, mint ahogy á ltalában is az a stratégia, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium kidolgoz, nem a tényleges és a reális országépítő szempontok szerint ítéli meg. Szűk látókörű politikai hatalmi érdekek játszadoznak Budapest visszaszorítása érdekében, és ennek a kormányzati törekvésnek áldozatául eshet nemcsak Budapest, hanem az egész középmagyarországi régió. Ma, amikor már nagyon jól látható, hogy Budapest nemcsak az ország szíve, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk motorja is, akkor nem szembe kellene állítani a fő várost a vidékkel, hanem a főváros húzóerejét kellene növelni. Ma mindenki azt hiszi, hogy elég megcsinálni a régiót, mindegy hogy hogyan, dőlni fog a pénz az Unióból, a strukturális alapokból és egyéb alapokból. Ez sajnos, nem így van. Csak akkor kapunk t ámogatást, ha érdemes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és értelmes feladatokat, projekteket készítünk, de ezekre is csak akkor, hogyha magunk is hozzájárulunk. Márpedig ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha (Az elnö k ismét jelzi az idő leteltét.) nem a társadalmi feszültségeket növeljük, hanem a társadalmi fejlődés irányába hozzuk meg a törvényeket. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlé s! Most a képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalása következik, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben, ezek között kétperces felszólalásra nem kerül sor.
