Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
3389 milliárd forint többletforráshoz juthat a strukturális alapokból ágazati és regionális fejlesztési programjai megvalósításához a 2002től 2006ig terjedő évek közötti időszakban. Ezért a törvényjavaslat középpontjában a regionális fejlesztési tanács ok megerősítése, a kötelezően ellátandó feladatok meghatározása, a működési terület hézag- és átfedésmentes kialakítása és a megfelelő munkaszervezet létrehozása áll. Mindez összhangban van a kormány programjával, az európai uniós integráció stratégiájával , a közösségi joganyag alkalmazását elősegítő nemzeti programmal, a készülő gazdasági stratégiával és az ahhoz készített területfejlesztési részstratégiával, valamint a támogatási rendszerünk eurokonform átalakítását célzó feladatokkal. A törvényjavaslat a z Európai Unió regionális politikájával összhangban készült. Kedvező társadalmi hatása várható, elősegítheti az ország valamennyi régiója fejlődését, a gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését, a humán erőforrások fejlődését. Pozitív hatást gyako rol a gazdasági fejlődésre, elősegíti az ágazati és a regionális gazdaságfejlesztési célok összhangjának megteremtését, az érdekek harmonizálását, a régiók adottságaihoz illeszkedő célok, programok és ágazatok fejlődését. Az adottságokra épülő fejlesztéspo litika hozzájárulhat a környezet védelméhez, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítéséhez. A tagsággal járó többletforrások kiemelten támogatják a környezet védelmét szolgáló fejlesztéseket és az emberi erőforrások fejlesztését. A törvénymódosítás a l egjelentősebb változtatást a regionális fejlesztési tanácsok esetében tartalmazza. A törvény adta lehetőséggel élve a megyei területfejlesztési tanácsok az elmúlt időszakban regionális fejlesztési tanácsokat hoztak létre, ÉszakkeletMagyarország területén 6, a DélAlföldön 3, a DélDunántúlon 4, a KözépDunántúlon 3, a NyugatDunántúlon pedig 3 megyei területfejlesztési tanács részvételével. Ezek mellett több kisebb térségre is megalakult a regionális fejlesztési tanács. Az önkéntes szerveződés alapján létr ejövő regionális fejlesztési tanácsokra azonban hosszú távú programozás nem alapozható, mert döntésük alapján a régió területi határa megváltoztatható, a létrejött régiók nem fedik le az ország területét. Több mint 100 Pest megyei település például nem tar tozik egyetlen regionális fejlesztési tanács területéhez sem, de van olyan megye - ez Zala megye , amely két regionális fejlesztési tanácsnak is a tagja, ugyanis tagja a nyugatdunántúli regionális fejlesztési tanácsnak is és a déldunántúli regionális fe jlesztési tanácsnak is. Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 35/1998. számú országgyűlési határozat második fejezetének 5/2. pontjában az Országgyűlés hét tervezési statisztikai régiót jelöl ki. (9.40) Ennek megfelelően tartalmazza a törvényja vaslat a regionális fejlesztési tanácsok létrehozását. Lakosságszámuk, területük alapján a javasolt magyar tervezési statisztikai régiók felelnek meg az Európai Unió regionális programozási szintjének. A regionális fejlesztési tanácsok feladatait alapvetőe n a régió gazdasága és infrastruktúrájának fejlesztése képezi. Ennek megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat a regionális fejlesztési tanácsok feladatait és koordinációs tevékenységét, amely nem csorbítja a megyei területfejlesztési tanácsok törvényben m eghatározott feladatkörét. A regionális fejlesztési tanácsok feladataik ellátása során a megyei területfejlesztési tanácsokkal partnerségi viszonyban működnek együtt. A helyi gazdaság és infrastruktúra fejlesztése, összehangolása szempontjából továbbra is indokolt a megyei területfejlesztési tanácsok fenntartása. Ez biztosítja az önkormányzatok, a gazdasági és a társadalmi szféra konszenzusát a döntéshozatalban, az egyes szervezetek tevékenységének összehangolásában. A regionális fejlesztési tanácsok létreh ozása, működésük szervezeti kereteinek kialakítása elősegíti, hogy a régiókat alkotó megyék gazdasági szerkezetük összetettsége és heterogenitása ellenére közösen határozzák meg fejlesztési prioritásaikat, illetve hogy az ehhez szükséges saját erőforrásaik at is egyesítsék. Indokolt, hogy a regionális fejlesztési tanácsok a feladataik megvalósításához szükséges feltételekkel, azaz jogalanyisággal rendelkezzenek. A regionális fejlesztési tanácsokat feladataik
