Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
336 magunkat, nem zavar bennünket semmi, és valószínű, hogy ez az egész folyamat újrakelti bennem a krokik és a humoreszkek írását. De komolyra fordítva a szót, Kiss Andor képviselőtársam az energiaprogramokról szólt, a gázprogramról, a szénprogramról s a többi; és viccesen mondva, higgyék el képviselőtársaim, gyerekkoromban nekünk volt még tehénlepényprogram, amikor a Hortobágy mellékén elindulva a száraz tehénlepényt összegyűjtöttük, aztán a csutkaprogram s a többi. Komolyra fordítva ez azt jelenti, hogy akkor az energiatakarékosság önmagában jelentkezett a családokban, a háztartásokban, és ez az energiatakarékosság, a szükségszerűen jelentkező energiatakarékosság nem nagyon jellemző minden háztartásban. Az energia várható fogyasztását illetően szerin tem egyrészt abból kell kiindulni, hogy a társadalom egy idő múlva információs társadalommá fejlődik, ez az információs társadalom azt jelenti, hogy az energiafogyasztás csökkenni fog, hiszen a gazdaság szerkezete jelentősen átalakul a kevésbé energiaigény es ágazatok javára. Ugyanakkor a háztartásokban - míg a villamosság a jövőben nyilvánvalóan nő , a háztartási gépek előállításában egyre inkább előtérbe kerülnek az energiatakarékos gépek. Hogy ez a trend aztán az energiafogyasztást hogyan befolyásolja, ezt igen nehéz számokban megmondani, de azért előre lehet vetíteni bizonyos számokat. A háztartások fogyasztásának szerkezetét figyelembe véve Magyarországon a nyugdíjasok és a szegények, családok fogyasztása az élelmiszerek, a lakásfenntartási költségek é s a gyógyszerek területén jelentkezik, a lakásfenntartási költségeknél elsősorban az energia. Ezért igen érzékenyek a háztartások az energia árának alakulására. Az energia keresletének árrugalmassága nem az, mint az egyéb termékek, javak árrugalmassága. Hi szen akárhogy is nő az energia ára, a fogyasztók rugalmatlanul reagálnak az árváltozásra. Ezért az árak képzése, kialakítása igen fontos nemcsak nemzetgazdasági, hanem politikai szempontból is. Az energiaárak kialakításánál szerintem jól járt el az előző k ormány akkor, amikor, azt hiszem, 1995 novemberében miniszteri rendelettel árszabályozási rendszert dolgozott ki, és '97 januárjában lépett hatályba ez a rendszer. Az árak kialakításánál, az energiaárak kialakításánál nem lehet követni az árképzési gyakorl atot, ami a közgazdaságtanban ismert, magyarul, nem lehet a fedezeti elvből, vagy az üzemszüneti elvből kiindulni. A fedezeti elv azt jelenti, hogy az összes költséget kell hogy fedezze az ár, az üzemszüneti elv pedig azt jelenti, hogy a változó költségeke t legalább meg kell hogy térítse az ár. Nyilvánvaló, hogy egy energiatermelésnél, ami az egész nemzetgazdaság számára igen jelentős, ezt a laza árképzési rendszert, amit általában versenyző vállalatok alkalmaznak, nem szabad figyelembe venni, ezért szerint em a '97ben kialakított árszabályozás megfelelt annak a követelménynek, hogy a termelő és a szolgáltató vállalatok megfelelő lábon álljanak. De hozzá kell tenni azt, hogy igen nehéz a hatékonysági kényszert kiváltani ebben az árképzési rendszerben is a te rmelő és a szolgáltató vállalatoktól. Az árképzés esetében szerintem megfelelő volt az, hogy a csúszóleértékelésből adódó negyedéves árkiegészítést alkalmaztuk, mert ez nem egyszeri áremelkedést jelentett. Az árképzésben nagyon fontosnak tartom azt, hogy a termelő és a szolgáltató vállalatok folyamatos költséghely- és költségnemelemzést végezzenek, és a költséghely- és költségnemelemzésnél mindig legyenek tekintettel arra, hogy hol lehet a költségeket csökkenteni. (16.10) Nem tudnám megmondani, hogy az én v álasztókörzetemben is hányszor szóltak a választók a fogadóórákon arról, hogy gond van az energiaellátással és az árral. Ilyen szempontból nagyon jónak tartom a Kögáz Rt. gyakorlatát, ahol is 7 percenkénti mérést biztosítanak, a fogyasztó ezt a számlában m egkapja, és a fogyasztó tudja, hogy mit fizetett. Ezt a mérést a Mol és a szolgáltató végzi, és az önkormányzat is részt vehet a mérésben. Szerintem van lehetőség arra, hogy az
