Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. január 1. és 1998. december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3343 ilyen jellegű bírálatoktól, mert amíg ez a bizonytalanság fennáll, addig nagyon nehéz érd emi vitát folytatni. Örülök annak, hogy a bizottsági beszámolókból és itt a plénumon is kiderült, hogy alapvetően magával a beszámolóval igyekezett foglalkozni mindenki. Az előrehaladott időre tekintettel nem szeretnék kitérni azokra a részletekre, amelyek re már néhányan kitértek. Egyrészt a biztos úr is kiemelte a beszámolójának két részletét, másrészt pedig az Igazságügyi Minisztérium képviselője is foglalkozott ezekkel a témákkal. Egyikmásikra én is visszatérnék, de néhányat immáron nem kívánok érinteni , hiszen a beszámolókból, illetve a hozzászólásokból az derült ki, hogy a parlamenti pártok között e beszámolókkal, teljes elfogadásukkal kapcsolatban teljes egyetértés van. Természetesen a Szabad Demokraták Szövetsége is egyetért a beszámolóban foglaltakk al, és támogatja mind a beszámolót, mind pedig az országgyűlési határozati javaslatot. Úgy gondolom, hogy ezen intézmény önmagában - mármint a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézménye , már létében is jelentős visszatartó erőt jelent a jogsért ések tekintetében. Ezt a különböző beszámolók kapcsán jól lehetett érzékelni - a statisztikai adatok ugyan jelentős mértékben változhatnak , egy időben jelentősen emelkedtek, majd valamelyest bizonyos területeken visszaestek. A kisebbségi ombudsman beszám olójából tudjuk azt, hogy mintegy 15 százalékos emelkedés volt kimutatható az elmúlt évben. Én el tudom fogadni azt az érvelést, amely alapvetően azzal magyarázza ezt az emelkedést, ezt a 400nál több ügyet, hogy az elmúlt évben ebben a tekintetben jelentő s esemény történt, hiszen kisebbségi választások voltak. Ez óhatatlanul is azt kell hogy jelentse, hogy az ilyen jellegű ügyek száma megemelkedik. Nagyon örvendetes dolognak tartom azt, hogy az emberi jogi és kisebbségi bizottság az Országgyűlésben napi ka pcsolatban is együtt tud dolgozni a kisebbségi ombudsmannal. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen pozitív eredménnyel kell hogy járjon majd a későbbiek során. Ebben a tekintetben egy kicsit, ha szabad így mondanom, kívülállóként nézem a dolgot, hiszen az alk otmányügyi bizottság tevékenységéből, amelynek én is tagja vagyok, kevésbé következik az, hogy a kisebbségi ombudsmannal olyan jellegű napi kapcsolatunk kellene hogy legyen, mint a másik bizottságnak; ott ezt teljesen természetesnek és nagyon örvendetesnek tartom. Fodor Gábor képviselőtársammal konzultálva tudom azt, hogy ennek nagy valószínűséggel egy törvényjavaslatcsomag lesz majd a végeredménye, és ha a különböző területeken az Igazságügyi Minisztérium képviselői, az Országgyűlés bizottságai, a kisebbs égi ombudsmani hivatal képviselői egyetértésével születik a törvényjavaslat, akkor bízni lehet abban, hogy ez megfelelő megoldást ad mind a parlamenti képviselettel kapcsolatban, mind a választójoggal kapcsolatban, mind pedig egyéb más olyan területekkel k apcsolatban, amelyek indokolttá teszik a törvénymódosítást. Én a választójogot tekintve valamelyest szkeptikus vagyok. Ne legyen igazam! - örülnék neki. Kétségtelen tény, hogy egy évek óta húzódó probléma a választójog, illetve a kisebbségek parlamenti kép viselete. Félek egy kicsit attól, hogy ez nagyon nehezen lesz elválasztható az általános választójogi reformtól és a választási rendszer jelenleg folyó felülvizsgálatától. Ha sikerül a kettőt egymástól teljes mértékben elválasztani, és sikerül megoldani a választójogi reformtól függetlenül is a kisebbségek parlamenti képviseletét, azt nagyon fontosnak tartanám. A beszámoló is tartalmazza, és természetesen máshonnan is tudhatjuk, hogy az Európai Unióban egyre jobban erősödnek azok a jogalkotási törekvések, a melyek a kisebbségvédelemre irányulnak, és az amszterdami szerződés is tartalmaz erre vonatkozóan többletrendelkezéseket. Meggyőződésem, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása kapcsán is rendkívül fontos feladat az, hogy ezen a téren azo kat a hiányosságokat, amelyek kétségtelenül fellelhetők - és bizony nagyon súlyos hiányosságok esetenként - orvosolni lehessen. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
