Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. január 1. és 1998. december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
3337 hivatkozhatom a kisebbségi biztos hivatalára, az Iga zságügyi Minisztériumra és a kisebbségi hivatal szakértőjére is az ott lévő politikusokkal - egyöntetűen úgy foglalt állást, hogy egy átfogó, kódexszerű szabályozásra van igény és szükség, és mi szeretnénk ennek az elvárásnak megfelelni, amikor ad hoc bizo ttságként - még egyszer mondom - a jövő év elejére szeretnénk az Országgyűlés asztalára egy ilyen átfogó szabályozási javaslatot letenni. Azt gondolom, szólni kell a '93as ombudsmantörvény módosításának igényéről is. Ha másért nem, azért, amiért vita alak ult ki elsősorban az alkotmányügyi bizottságban, de más bizottságok is érintették ezeket a problémákat. Ha egy törvény olyan, hogy annak kétféle értelmezése is lehet - az egyik jelesül esetleg az éppen hivatalban lévő kisebbségi, adatvédelmi vagy állampolg ári jogi biztosé, és egy másik értelmezés, néhány politikai szereplő értelmezése , akkor ebből egy következtetést mindenesetre már leszűrhetünk, nevezetesen, hogy talán a törvény fogalmazása nem egyértelmű. Ezzel én nem akarok igazságot osztani itt a hátr alévő fél percben a pulpituson, mert ez nem tisztségem, de azt gondolom, hogy az Országgyűlés szakbizottságai - alkotmányügyi bizottság, emberi jogi bizottság - ennek a problémának az átbeszélésére kell hogy fordítsanak időt, mert a biztosok jelentése kapc sán, még a kisebbségi biztosi jelentések kapcsán is, ez a vita kiéleződött. Azt gondolom, hogy lesz módunk arra, hogy alkalmat kerítsünk ennek a vitának a lefolytatására. Végezetül, tisztelt Országgyűlés, elnézést a késői órákban ezért az udvariatlanságért , hogy viszonylag hosszúra nyúlott az eszmefuttatásom. A FideszMagyar Polgári Párt a kisebbségi biztos beszámolóját nagyra értékeli, és az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólás ra következik Kósáné Kovács Magda képviselő asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; őt követi majd TuriKovács Béla képviselő úr, a Független Kisgazdapárt frakciójából. Öné a szó, képviselő asszony. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) : Köszönö m szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységét most, 1999 nyarán az uniós csatlakozás szakmai és politikai szövegkörnyezetében vitatjuk. Hiszen több nemzetközi egyezményt, amelyek beillesz kedtek már a jogrendünkbe, a közelmúltban hirdettünk ki törvényben, ezek közül a legfontosabb a nemzeti és etnikai kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, amelynek végrehajtásáról az első jelentés már el is készült. Az Agenda 2000 óta egy sajátos kett ősségben vergődünk, hiszen jogintézményeinket Európa elismeréssel fogadja, ugyanakkor számos esetben elmarasztalnak minket. Elmarasztalnak minket részint saját mulasztásunk okán, erre az országgyűlési biztos úr a bevezetőjében utalt is: visszatérő kifogás, hogy nem teljesítettük alkotmányos kötelezettségünket a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban; de vannak az életünkben olyan gondok is, olyan feszültségek, amelyek - ha úgy tetszik - Európatipikusak, és Európa számos más országa hasonló gond okkal kínlódik, gondolok itt elsősorban a roma kisebbség problémáira. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése európai összefüggésbe ágyazza a magyar kisebbségpolitika kérdéseit, hiszen felhívja a figyelmet arra, hogy csatla kozásunk feltétele a rasszizmus, az idegengyűlölet elleni eredményes küzdelem. Ugyanakkor tudja, és minket is figyelmeztet arra, hogy kisebbségi problémáink elválaszthatatlanok a sajátos magyar jogintézményektől, a magyar társadalom általános és szociális problémáitól. Érzékeltetni tudja azt a különbséget, amely a nemzeti kisebbségek jogvédelme és a magyarországi roma kisebbség védelmének igénye között van. Hiszen a nemzeti kisebbségeket azért illeti meg figyelem, védelem, hogy meg tudják őrizni az identitá sukat, hogy hozzá tudjunk járulni az asszimiláció lassításához vagy
