Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. január 1. és 1998. december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
3334 szoktam mondani, hogy meggyőződésem, a nemzetközi jognak is egy olyan szegmenséről van szó, amely - jól tudjuk - nem átfogóan kodifikált, van még tennivaló, és az is meggyőződésem, hogy KözépKeletEurópának, jelesül Magyarországnak is van lehetősége arra, hogy a nemzetköz i jogot befolyásoló impulzusokat adjon az Európai Közösség vagy a világ számára ezen a területen. Célszerű talán a kisebbségi biztos úr beszámolójának tartalomjegyzékét fellapozni, mert idő hiányában nem lesz lehetőségem arra, hogy minden izgalmasnak tekin thető fejezetről szóljak. De ha csak fellapozom ezt a tartalomjegyzéket és megemlítem, hogy milyen tárgykörökbe csomagolja a biztos a mondanivalóját, már ez is jelzés értékű. A '98as beszámolónak természetesen a választások is aktualitást adnak, erről szó lni szeretnék. A biztos úr a II. fejezetben helyezi el a jellemző panaszok témakörét. (20.20) Jellemző panaszosok vagy bepanaszoltak a rendőrség és a rendvédelmi szervek, ezen belül külön foglalkozik a büntetésvégrehajtással, a vám- és pénzügyőrséggel a b iztos jelentése. A másik nagy két témakört mindig jelentik az önkormányzatok. Ez érthető, hisz ők azok, akik a kisebbségi polgárok életviszonyait a döntéseikkel vagy a hallgatásukkal, a nemdöntéseikkel nap mint nap befolyásolják. Itt is tanulságos az önko rmányzati témakörnek az a kibontása, ahogy ez történik. Jelesül vizsgálja a biztos azt a hatáskörmegosztást, ami település és kisebbségi önkormányzat között van, és az ebből adódó panaszos vagy vitás ügyek a polgármester hatáskörgyakorlásából adódó visszás ságok, a jegyző hatósági tevékenységéből adódó visszás ügyek és végül az önkormányzat közszolgáltatási hatáskörében jelentkező diszkrimináció. A biztos úr a szóbeli expozéjában kitért arra, és én magam a FideszMagyar Polgári Párt nevében nagy jelentőséget tulajdonítok azoknak a vizsgálódásoknak, amelyeket a '98. évben a kisebbségi biztos tett a közszolgáltatás, a kereskedelmi és vendéglátás területén és a foglalkoztatás területén. Ezekre is szabadjon majd visszatérnem. Két biztosnak - a kisebbségi biztosna k és az adatvédelmi biztosnak - együttes és összehangolt tevékenységét jelzi az a jelentés, az az állítássor, ami a származási igazolások kapcsán kettőjük együttes munkájának eredménye. Mindig aktuálisak a médiával kapcsolatos panaszügyek. A kisebbségi okt atás helyzetéről úgy szól a kisebbségi biztos úr, hogy ezek részben már hatályosultak, sőt, a jelenleg tárgyalás alatt lévő közoktatási törvény módosításával a biztos több megállapítása már törvényi erővel fog rendelkezni a mindennapokból. Ez egy nagyon fo ntos terület a kisebbségi autonómia gyakorlása szempontjából. Erről mégsem szólnék, mert a frakcióban lévő társaim, a vezérszónokok az oktatási törvény módosítása kapcsán szólhattak erről a kérdésről. Végezetül van egy utolsó fejezete ennek a jelentéssorna k. Erről is szólni szeretnék röviden. Ez a témakör a kisebbségeket érintő joganyag felülvizsgálatával foglalható össze. Érdekesek azok a statisztikai adatok, amelyekkel Kaltenbach úr a beszámolóját gyakorlatilag indítja. Azt mondja, hogy '98ban 15 százalé kkal növekedett a panaszos ügyek száma. Ha azt mondjuk, hogy '98 a választások éve is volt, és a választások jócskán termeltek panaszos ügyeket, akkor talán valamelyest magyarázatot is találhatunk erre a növekedésre. Legalább ilyen é rdekes, vagy még érdekesebb, vagy esetleg megdöbbentő az az adatsor, amely azt mondja, hogy Budapesten a panaszos ügyek 14 százaléka jelentkezett korábban, most 32 százalék. Tehát ez egy rendkívül nagy ugrás. Borsod megye tartja az előkelő helyét a maga 13 százalékával, ugyanez vonatkozik Pest megyére is a 7 százalékkal. Baranya viszont ellenkezőleg szolgáltat példát a maga 2 százalékával jelentkező panaszos ügyeivel. Az a Baranya, ahol minden negyedik vagy ötödik polgár valamelyik kisebbséghez sorolja magá t, az a Baranya, amely a kisebbségek által leginkább lakott megye, produkálja ezt a nagyon szerény számot. A cigányügyek száma 70 százalék, ahogy ezt Hende államtitkár úr is kiemelte. Azt gondolom, és remélem, hogy a kormánynak az a törekvése, amit cigányü gyekben tenni tud és tenni fog, az fontos. Sőt, ha nem tudunk itt érdemi elmozdulást tenni, akkor azt gondolom, hogy az európai uniós csatlakozásainknak megnehezítője lesz mindaz, ami cigányügyek kapcsán Magyarországon, de
