Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
328 kisnyulas vicc, hogy mindegy, hogy van sapkája, mindegy hogy nincs sapkája, ő jót nem tehet, mert az energiaszolgáltatók, a fogyasztók és a politika között őrlődik. Különösen szeretném azt hangsúlyozni, ami a gazdasági bizottságban is többünk által megfogalmazódott, hogy valójában most nem a kormány energiapolitikáj át, energiastratégiáját vitatjuk, hanem a hivatal beszámolóját; de mivel a kormány energiapolitikája eléggé rejtve van - hadd fejezzem csak így ki magam , ebből az következik, vagyunk néhányan, akik kíváncsiak lennénk, hogy mi van benn, mi lesz holnap, mi következik, és megpróbáljuk az éppen aktuálist, jelen lévőt, jelen esetben az Energia Hivatalt vagy annak képviselőjét, a főigazgató urat szorítgatni a sarokba, hátha mond valamit, mert neki biztos, hogy tudni is kell erről valamit. Néhány gondolattal had d menjek vissza, hogy is indult ez az egész dolog 1994ben. Mindenképpen volt egy rendkívül erős determináció, volt egy meglévő fogyasztói szerkezet, egy fogyasztói kör, termelők és szolgáltatók, tehát a piac elég korlátozottan, de adva van, volt egy valam ilyen egészen szerény regulációs rendszer - ebben az első ez az ominózus gáztörvény és villamosenergiatörvény , az árviszonyok, és itt még szeretnék - sajnálom, hogy Tímár képviselő úr elment - külön visszatérni erre a problémára; és nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiába beszélünk Energia Hivatalról, azokat a szociális feszültségeket és problémákat, amelyeket évtizedek óta hordoz magával a magyar társadalom az energiarendszerrel összefüggésben. Ilyen előzmények után jutottunk el abba az állapotba, ahol most tartunk, amikor már többségében magántulajdonban lévő társaságok szolgáltatnak, és valamilyen formában meg kellene próbálni a befolyásunkat közvetett eszközökkel, közvetett módszerekkel érvényesíteni. (15.20) Hadd emeljek ki két apró dolgot. Az egyik a Kiss képviselő úr által is említett hfh. Ezt tessék végiggondolni, mert ebből országosan hisztéria és cirkusz van! A törvény azt mondta ki, hogy azon a területen, ahol gazdaságosan nem lehet szolgáltatni, ott a szolgáltató a beruházást ahhoz a feltételhe z kötheti, hogy a fogyasztó járuljon hozzá. A mértékét, a számítás eredményét az Energia Hivatal ellenőrzi, amit be kell mutatni. Kedves képviselőtársaim, itt a kérdés a következő: ha azt akarjuk, hogy a szolgáltató ne bővítse olyan területeken, ahol nem í téli gazdaságosnak, akkor el lehet törölni a hfht, de ez azt jelenti, hogy holnaptól lelassul a fejlesztés. Lesznek olyan területek, amelyekre ilyen közvetett eszközzel mintha kvázi kimondanánk azt, hogy ti ebbe a rendszerbe soha nem fogtok bekapcsolódni. Azt gondolom, a fogyasztó szabadságát az jelenti, ha azt mondja: tudomásul veszem, hogy hozzám nagy távolságba elhozni ezt a szolgáltatást, extra költségeket jelent, ehhez hajlandó vagyok hozzájárulni. Ezt hívják hfhnak. Ennek nagyon szigorú matematikai képlettel való számítási szabálya van. Úgy érzem, nem lenne jó, ha innen a házfalak közül az menne ki, hogy ezt a rendszert bántani akarjuk, mert ez egy nagyon rossz üzenet lehet a jelenlegi szolgáltatóknak. Majd az árrendszernél külön visszatérek erre - e mlítettem már ezt a szociális problémát. Még egy dolog, ami összefügg ezzel a magántulajdoni dologgal, a beszámolóban is szerepel, és itt hivatkozom arra, hogy mi mint törvényalkotók, mennyiben járulunk hozzá ahhoz, hogy a hivatal megfeleljen a tőle elvárt feladatoknak. Ezek a cégek maholnap - egyesek már - tőzsdén vannak. Hogy tud megfelelni a bizonyos összeolvadásnak, a leány- vagy bármilyen más rendszereknek az Energia Hivatal, amely valójában nincs a tőzsdén? Sőt, ha azt az engedélyezési rendszert komol yan vesszük, amit ma rátestál a törvény, mekkora zavart okozhatna a tőzsdén, ha megjelenne az Energia Hivatal, és látni akarná az üzleteket? Azt hiszem, nekünk azon kell törni a fejünket, hogy milyen más módszer kell - az ötlet jó, amit a '94es törvény ho zott, hogy bizonyos nagyságon túl ne terjeszkedhessenek ezek a szolgáltatók , csak meg kell találnunk a módját. Ez elég nehéz, mert ez az én ismereteim szerint inkább alapszabálydolog lenne. Mindenképpen egykét szót kell ejteni arról, hogy miközben az En ergia Hivatalon kérünk számon dolgokat, addig a magyar államot az ÁPV Rt. jeleníti meg mint tulajdonos. Tehát a stratégiai kérdésekben neki van vétójoga, szavazati joga. Úgy gondolom, hogy ezt nem kellene elfelejteni.
